Bár az elektronikus könyvek kölcsönzése még nem terjedt el a legszélesebb körben, a világjárvánnyal és a személyesen igénybe vehető könyvtárszolgáltatások leállításával egyre többen fedezik fel ezt a lehetőséget is. Az egész nagyon hasonlít a hagymányos kölcsönzésre, de ebben az esetben például valamilyen időkorláttal megnyitható fájlokról van szó, amelyek a kölcsönzési idő végén automatikusan működésképtelenné válnak.

Az így kezelt e-könyvekre jellemző, hogy használatuk módját a kiadók határozzák meg, ami emiatt eltérő lehet az egyes tételek esetében, így a jogtulajdonos korlátozhatja mondjuk az anyagok nyomtatását vagy továbbítását. Mivel a formátum meghatározó kérdése a szerzői jogvédelem érvényesítése, a kiadók jórészt csak a megfelelő védelem mellett teszik lehetővé az általuk kezelt művek elektronikus közlését és online terjesztését.

Az e-könyvek előnye nyilvánvalóan az, hogy sokszorosításuk nem jár költségekkel, így eleve olcsóbban (sőt esetenként ingyenesen) lehet hozzájuk férni, a digitális csatonákon pedig a terjesztésük is gyorsabb és hatékonyabb. Hogy ez a fajta hozzáférés társadalmilag is mennyire előnyös lehet, az legutóbb éppen a járvány során mutatkozott meg, amikor az e-könyvek világszerte mentőövet jelentettek a szülők, a tanárok és a diákok számára.

A digitális könyvet a könyvtár is csak kölcsönzi?

Hogy a dolog mégsem ennyire egyszerű, az kiderül abból a tegnap közzétett figyelmeztetésből is, amelyben az Internet Archive nonprofit internetes könyvtár Open Libraries programjának vezetője a "digitális könyvégetés" jelenségéről beszél a Maus című képregény kapcsán. Ahogy nemrég kiderült, egy amerikai, Tennessee állambeli iskolaszék nemrég letiltotta a könyv tanítását, ennek nyomán pedig úgy megugrott a klasszikus mű iránti érdeklődés, hogy rövid idő alatt az Amazon sikerlistájának élére ugrott.

A Penguin Random House, a Maus kiadója erre azonnal akcióba lépett, és azt követelte az Internet Archive-tól, hogy távolítsa el a könyvet a kölcsönözhető anyagai közül, mivel álláspontja szerint az ingyenesen elérhető elektronikus változat az új helyzetben a profitérdekeit sérti. Ez az Open Libraries vezetője szerint jól mutatja, hogy a kiadók faltörő kosnak használják a szerzői jogot, hogy a közjót szolgáló eszközök fölött is megőrizzék és bármikor érvényesíthessék a vállalati ellenőrzést.

Ahogy a cikkből kiderül, 2020 nyarán az Egyesült Államok négy legnagyobb kiadója – köztük a Penguin Random House – már beperelte a könyvtárat, hogy elérje a gyűjteményében található több mint 1,4 millió digitális könyv megsemmisítését. Az ügy még folyamatban van, de az internetes archívum szerint olyan szolgáltatásokat veszélyeztet, amelyekre sokan támaszkodnak, hogy "produktív és igényes résztvevői legyenek az ország polgári, gazdasági és társadalmi életének".

Megint az elmaradt haszon meséjével jönnek

A szerzői jogi törvények korlátozott monopóliumot biztosítanak a szerzőknek és a kiadóknak az általuk készített könyvek fölött. A szabályozások társadalmilag előnyös felhasználásokat is rögzítenek, amelyek nem csak a könyvtárak működését teszik lehetővé, de azt is, hogy azok a gyors társadalmi és technológiai változások mellett folyamatosan ellássák eredeti funkciójukat, és akár olyan kezdeményezésekhez csatlakozzanak, mint amilyen az Open Libraries program.

Az elektronikus könyvek kölcsönzése azonban így is ingoványos terület, amit jól mutat a nagy kiadók hisztérikus reakciója: a fenti ügyben például nem csak a könyvtári állomány megsemmisítését követelik, hanem több millió dolláros kártérítést is követelnek a nonprofit szervezettől az állítólagos elmaradt forgalmuk miatt. Az Internet Archive álláspontja szerint teljesen világos, hogy az elektronikus könyvek sem immunisak a cenzúrára, legyen szó az állami tiltásról vagy a vállalati oldalról érkező megfélemlítéstől. A tét ugyanis az, hogy utóbbiaknak sikerül-e megszüntetniük a könyvtárak tulajdonjogát saját gyűjteményeikre, ezzel pedig teljes egészében irányításuk alá vonhatják-e a kulturális közkincseket.

Az archívum álláspontja alapján világos, hogy a könyv digitális változatának kölcsönözhetősége nem csökkentette Maus eladásainak közelmúltbeli felfutását, hiszen enélkül a mű nem futott volna fel az Amazon sikerlistájának élére sem, de a kiadónál azonnal beindultak a jól ismert reflexek. Vannak, akik szerint a megoldás éppen a nagy elektronikus médiaszolgáltatók, az Amazon, a Google és az Apple, illetve a hozzájuk tartozó Kindle, Google Play Books és Apple Books platformok kezében lenne, mert egységes fellépésük sokat számítana a probléma leküzdésében.