13 ember nélküli repülő szerkezettel támadták az oroszok bázisait Szíriában, állításuk szerint mindet meg tudták állítani, mielőtt kárt okozhattak volna.
Hirdetés
 

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint Szíriában állomásozó erőit több, számos drónból álló raj is megtámadta. A GPS-alapú, ember nélküli repülő szerkezetek sufnikörülmények között előállított robbanószereket vittek magukkal, hogy katonai célpontokban okozzanak károkat.

Ellenséges decemberi csomag

Még december 5-én következett be a támadás, melynek során 13 drónt azonosított be az oroszok radarja. Ezek közül tíz a Hmeymim (Khmeimim) légibázist célozta, három pedig a Tartusz városához közeli logisztikai és utánpótlási célokból létesített táborhoz igyekezett. Az oroszok tájékoztatása szerint a drónok nem érték el céljukat, hat felett kiberhadviselésre kiképzett szakértők vették át az uralmat. Ezek közül három példányt sikerült is későbbi bevizsgálásra összegyűjteni, de a leszállásra kényszerített szerkezetek másik fele felrobbant. A maradék hét drónt még repülés közben szedte le a Pantsir-S légvédelmi rakétarendszer.

Jelenleg orosz katonai szakértők elemzik a légi járművek szerkezeti kialakítását, technikai paramétereit és az éppen elérhető anyagokból összeeszkábált robbanóanyag-terhüket, áll a hivatalos nyilatkozatban. Ez azért különösen fontos, mert például az UAV-k által rögzített adatok dekódolásával megtudható az indítás pontja.

Noha az orosz beszámoló szerint mindegyik drónt megállították, mégsem szabad félvállról venni ezt a fajta fenyegetést. Ez ugyanis az első volt a maga nemében: ilyen számban, ennyire összehangoltan még sosem kezdeményeztek földközelben repülő autonóm eszközökkel légitámadást ellenséges célpontokkal szemben. Modern GPS célravezető rendszer segítette a légi járműveket abban, hogy több mint 50 kilométeres távolságból is rátaláljanak a megrongálandó bázisokra.

Aszimmetrikus hadviselés

Két, egymással nagyjából egyenlő technikai fejlettségi szinten levő, körülbelül azonos erőforrásokkal rendelkező hadsereg csatájára a modernkori történelemben talán a koreai háború volt az utolsó példa. Ezt követően az ismertebb konfliktusok egyre inkább az egyik hadviselő fél komoly létszám- és/vagy technikabeli hátránya mellett mentek végbe. Amikor ezt az előnyt a látszólag nyertes fél nem tudta gyorsan a saját javára fordítani, szinte mindig aszimmetrikussá vált a felek közötti háború. Azaz a rosszabb helyzetben levő fél kénytelen volt erőforrásait optimálisan felhasználni, frontális támadások helyett megbújni és lesből támadni, gyakran házilagosan készített és/vagy zsákmányolt eszközök segítségével.

A drónokra alapuló légitámadás is tökéletesen illeszkedik ebbe a mintába. Az oroszok szíriai légifölénye az általuk ellenőrzött vidéken vitathatatlan, ezzel egy-az-egyben felvenni a harcot a már amúgy is jelentősen visszaszorított Iszlám Állam nem tudja. Kénytelen tehát olcsó, hétköznapi boltokban kapható eszközökből csapásmérő erőt kialakítani.

Nagy üzlet a drónvadászat
Világszerte már száznál is több cég kínkülönböző megoldásokat a drónproblémára. Van, amelyik betanított ragadozó madarakkal vadászatja le a kis repülőket, mások lézeres elfogórendszerre esküsznek. De akad olyan megoldás is, ahol ágyúkkal vagy nagy méretű "ellen-drónokkal" kísérleteznek, amelyek egy hálót és hozzá kapcsolódóan egy ejtőernyőt lőnek a repülő betolakodókra.

Léteznek kevésbé intruzív megoldások, például a német DeDrone-nál, amelyek kamerák, hangfelvevők, wifi-jeleket érzékelő szenzorok és RF szkennerek segítségével passzívan monitorozzák a hatósugarukban járó drónok tevékenységét. A legújabban egyre-másra felbukkanó startup fejlesztők azonban a vezeték nélküli protokollok feltörésére, a drónok utasításainak felülírására koncentrálnak, blokkolva a repülők kamerájából származó videójeleket, és akár teljesen átvéve az irányítást a behatoló gépek felett. További részletek erre.

Elég jól átadják ezt az érzést az oroszok által közzétett képek. Érdekes módon, míg a házi körülmények között összeügyeskedett bombák viszonylag komolynak tűnnek, az azokat célba juttatni hivatott repülő eszközök már nagyon alacsonyszintű technika bevetését mutatják. A drónokat darabonként egy propeller hajtotta (tehát nem kvadkopterek voltak), vezérlőcsomagjuk mellett beépített üzemanyagtartállyal rendelkeztek. Alkatrészeik java nem fémből, hanem műanyagból készült, ráadásul a törésmentes leszállást lehetővé tevő kiegészítők is hiányoztak róla (érthető módon).

Ezzel szemben a célba jutásukról gondoskodó GPS vezérlőrendszerről nem árultak el sok részletet az oroszok, inkább csak sejteni lehet, hogy míg a drónok maguk a gagyi határát súrolták, irányítóközpontjuk ennél sokkal profibb volt.

IED a levegőből

Már a kuvaiti háború során is bebizonyosodott, hogy az élőerőre leselkedő veszélyek közül a rögtönzött robbanószerkezetek (improvised explosive device, IED) jelentik az egyik legnagyobb veszélyt. A 2010-es évekre azonban odáig fejlődtek, hogy már nem csupán autóba, elhullott állatok tetemébe, kövek mellé rejtve, álcázva próbál meg ezzel károkat okozni a korlátozottabb erőforrásokkal bíró hadviselő fél, hanem a levegőből is támad velük.

Hiába hárították el ezeket a próbálkozásokat az oroszok, a történteket komolyan veszi a hadsereg. A megszerzett adatok révén azon dolgoznak, hogy kiderítsék, honnan jutottak ilyen eszközökhöz a terroristák, a robbanószer elemzése pedig az ellenség harcerejéről is tájékozódási pontul szolgálhat. Ezekkel az információkkal az őket még mindig finanszírozó forrásokhoz is közelebb lehet jutni néhány lépéssel.

Biztonság

Ezek voltak az amerikai techcégek legnagyobb EU-s büntetései

A Google szerdai, 4,3 milliárdos rekord bírsága mellett az Európai Bizottság már korábban is kiosztott néhány csekket.
 
A szállodaipar soha nem látott hatékonysággal képes kiszolgálni a pihenést és a kikapcsolódást. Ugyanakkor rengeteg munka és erőforrás van mögötte, hogy ön ezt cikket hotelszobája kényelméből olvashatja.

a melléklet támogatója a TP-Link

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.