A hobbidrónok robbanásszerű terjedése miatt egyre-másra jelennek meg a drónellenes technológiákat fejlesztő startup cégek is.

Ahogy egyre több drón röpköd mindenféle ellenőrzés nélkül a levegőben, arra is egyre nagyobb az igény, hogy a nevezett drónok ne repülhessenek oda, ahol nincs semmi keresnivalójuk. Nem csoda, hogy új vállalkozások tucatjai épülnek az ilyen irányú keresletre – a Reuters hírügynökség összeállítása szerint világszerte már száznál is több cég kínkülönböző megoldásokat a drónproblémára, nem utolsósorban azért, mert a hatósági szabályozás nem igazán tart lépést a repülő eszközök gyors terjedésével és az ennek nyomán felmerülő kérdésekkel.

A késlekedés oka nem feltétlenül a szabályalkotók lomhasága, ha az új technológiák precedens nélküli feladványok elé állítják őket. A drónügyekben igen aktív Ausztráliában például külön hatóság szabályozza a drónok röptetését, egy másik pedig a drónok ellen alkalmazható technológiákat – ennek oka állítólag az, hogy az előbbi simán repülésbiztonsági szempontokat vizsgál, míg az utóbbinak teljesen más természetű, adatvédelmi vagy személyiségi jogi kérdésekkel is meg kell birkóznia.

A szabályozók csak most ébredeznek

Az elemzők szerint mindenesetre világosan tapasztalható az a "félelem-faktor", ami az otthoni felhasználásra szánt drónok ellen ugyancsak a konzumer piacon hozzáférhető megoldások beszerzésére sarkall. A hobbidrónok piaca a Tractica piackutató becslése alapján az 5 milliárd dollárt is meghaladja majd az évtized végéig, egy valamire való, 500 dollár körüli áron beszerezhető repülő szerkezet már simán tartalmaz beépített HD kamerát vagy GPS modult is.

Az ausztráloknál egyébként szeptemberben enyhítették a drónokkal szembeni szigort, és már mindenféle vizsga, regisztráció vagy biztosítás nélkül röptethetők a legfeljebb 2 kilogrammos tömegű röppentyűk. Magyarországon év végén jelent meg az a január közepéig véleményezhető rendelettervezet, amely egyáltalán meghatározza a drón fogalmát, és amelynek értelmében a 2 kiló alatti és/vagy 50 méteres repülési magasságot el nem érő drónok használatához online oktatáson kell részt venni, efölött külön tanfolyamra és az eszköz regisztrációjára is szükség lesz.

Játéknak, vagyis a fenti kötelmek nélkül használhatónak csak a 0,25 kilogrammosnál könnyebb pilóta nélküli eszközök minősülhetnek. A kormányrendelet kitér arra is, hogy az egyes légijárművek milyen magasan – illetve korlátozó jelleggel milyen alacsonyan – repülhetnek, milyen messze távolodhatnak el az irányítójuktól, vagy milyen biztosítással kell rendelkezniük. Külön besorolást kap a kereskedelmi célú repülés, ami a hobbidrónok röptetésével ellentétben lakott terület fölött is lehetséges lesz.

A drónvadászok tényleg mindent kitalálnak

Visszatérve a drónokkal szemben felmerülő aggályokra, tény, hogy a pilóta nélküli repülő szerkezetek nem csak hasznos feladatok elvégzésére alkalmasak: repültek már be atomerőmű területére és a Fehér Ház kertjébe, de a csempészek is előszeretettel használják őket, nem beszélve az olyan hétköznapi kellemetlenségekről, mint a sima kukkolás.

Minderre a holland rendőrség egyszerűen úgy próbált reagálni, hogy a Guard From Above nevű vállalkozástól betanított ragadozó madarakat bérelt, amelyek egyszerűen levadásszák a kis repülőket. (Akit érdekel, hogy ez milyen érzés a mit sem sejtő drónoknak, az itt megtudhatja.) Mások olyan ágyúkkal vagy nagy méretű "ellen-drónokkal" kísérleteznek, amelyek egy hálót és hozzá kapcsolódóan egy ejtőernyőt lőnek a repülő betolakodókra.

Ennél egy fokkal szofisztikáltabb megközelítés a Boeing lézeres elfogó rendszere, amellyel katonai létesítményeket, reptereket, börtönöket és egyéb, kiemelt biztonsági szintű létesítményeket védenének. Írtunk már a Drone Go Home nevű startup cégről is, mely hardveres és szoftveres eszközök kombinálásával akár ideiglenes jelleggel is felállítható no-go zónákat alakít ki, egyfajta elektronikus kertéssel vágva el a kapcsolatot a repülő és az azt távolról vezérlő személy között.

Léteznek kevésbé intruzív megoldások, például a német DeDrone-nál, amelyek kamerák, hangfelvevők, wifi-jeleket érzékelő szenzorok és RF szkennerek segítségével passzívan monitorozzák a hatósugarukban járó drónok tevékenységét. A legújabban egyre-másra felbukkanó startup fejlesztők azonban a vezeték nélküli protokollok feltörésére, a drónok utasításainak felülírására koncentrálnak, blokkolva a repülők kamerájából származó videójeleket, és akár teljesen átvéve az irányítást a behatoló gépek felett.

Ilyen a szingapúri fejlesztésű SkyDroner, amely a Reuters beszámolója szerint a felhasználó vizuális megerősítését követően leköveti és eltéríti a drónokat, míg a tajvani DroneVision drónvadász puskája (a szerkezet tényleg egy fura kézifegyverre hasonlít, a hozzá való hátizsákkal) az egyes drónok által alkalmazott frekvenciaugrásos adásokat is kezelni tudja, blokkolja a drón GPS- és videójeleit, visszakényszerítve azt a felszállás helyére.

Azt mondják, megrendelőkből nincs hiány

A drónelhárító megoldásokat fejlesztő cégek termékei iránt saját beszámolóik alapján a titkosszolgálatoktól kezdve a hotelekig sok mindenki érdeklődik. Az előbb említett DroneVision állítólag a helyi rendőrséget segítve egyetlen nap alatt 40 olyan drónt takarított el, amely a Tajpejben álló, Taipei 101 nevű toronyház körül röpködött – a nevéből is következően 101 emeletes objektum a világ egyik legmagasabb épülete, és mint ilyen, szinte vonzza a drónröptetőket.

A hírügynökség összeállítása szerint a Közel-Keleten a felső kategóriás szállodák amiatt nyűgösek, hogy drónokkal kémkednek a náluk vendégeskedő hírességek után. Erre a problémára, jobban mondva a probléma megoldására pedig már több startup vállalkozás is alakult, amely a luxusszállodák védelméről gondoskodik.

Az is tény, hogy a konfliktusövezetekben (így Ukrajnában vagy Szíriában is) már gyakran alkalmaznaknak boltban kapható, otthoni felhasználásra szánt drónokat felderítési feladatokra vagy akár improvizált távirányítású bombaként. Tavaly októberben az Iszlám Állam is így ölt meg kurd és francia katonákat Moszul közelében, a szakértők szerint pedig nem kérdés, hogy a drónok ilyen irányú felhasználása nem marad örökké a háborús zónák határain belül.

Bár a drónokat elvileg a hadsereg is bárhol könnyedén leszedhetné, nem meglepő, hogy az állami szervezetek skálázható, könnyű és egyszerűen telepíthető drónellenes megoldásokat keresnek. Ilyeneket kínál egyebek közt az ausztrál DroneShield, mely már egy meg nem nevezett ázsiai nemzetbiztonsági szolgálatnak és a török miniszterelnök hivatalának is szállított technológiákat.

Indul a verseny a két oldal között

A drónvadász startupok persze nem csak a keresletet köszönhetik a gyerekcipőben járó és gyakran változó szabályozásnak, de maguk is küszködnek az országonként eltérő feltételekkel. Van, ahol a drónokat mint magántulajdonban lévő eszközöket csakis állami ügynökségek térthetik el – ilyen hely az Egyesült Államok vagy Ausztrália is.

Bár a szakértők nem csak a "dróntalanító" vállalkozások, de a szabályozás területén is konszolidációra számítanak a következő években, érdemes megemlíteni, hogy lassan a drónfejlesztők is felveszik a kesztyűt, és megpróbálják majd megkerülni a a repülő szerkentyűk ellen bevetett jelenlegi technológiákat. Erre jó példa az Amazon.com, ahol prioritásként kezelik, hogy kialakítsák az online áruházakban rendelt cikkek drónokra épülő kiszállítási rendszerét.

A vállalat, amely már Nagy-Britanniában is teszteli a pilóta nélküli repülőkel történő házhoz szállítást, nemrég már szabadalmaztatott egy marék eljárást, amellyel a saját kereskedelmi drónjait védené. Szerintük biztosan lesznek, akik ugyanúgy hátsó szándékkal használják majd a drónellenes eszközöket, mint ahogy mások éppen a drónokat röptetik balhéból.

Konzumer tech

Összeülnek az okosok az MWC-n, hogy átalakítsák a frenvenciagazdálkodást

Az európai operátorok frekvenciareformot szeretnének, az új amerikai szabályozási főnök pedig a netsemlegességen akar lazítani. Az MWC-n folyó szakmai vitákról Pataki Dánielt, a GSMA szabályozási alelnökét kérdeztük.
 
Hirdetés

Itt a Yelon! Szexedukációs weboldal és alkalmazás kamaszoknak

Elindult a Telenor támogatásával a Yelon szexedukációs okostelefon-alkalmazás és weboldal, ami a 10–18 éves fiatalok testképével, kapcsolataival, szexualitásával összefüggő kérdéseire igyekszik tényszerű válaszokat adni.

Hirdetés
Küszöbön áll egy kifejezetten a kis- és középvállalatok számára induló, jelentős részben vissza nem térítendő EU-s támogatást tartalmazó pályázat felhőalapú szolgáltatások bevezetésére. Mégsem csak ettől kell várni a megváltást.

a melléklet támogatója a MiniCRM

Hirdetés

Kitörési pont a kkv-knak

Ahhoz, hogy Magyarország fejlődni tudjon, elengedhetetlen a kis-, és középvállalkozások növekedése. De mi kell ahhoz, hogy ez teljesüljön? Cikkünkből kiderül! (x)

Egy nemzetközi kutatás szerint a szoftvergyártók auditja nem tesz jót az innovációnak, és a versenyt is gátolja. Segítsen felmérni a hazai helyzetet!
A digitális átalakulás szép elv. De ha mindent az azonnali megtérülés és az IT-költségek csökkentése vezérel, akkor csak elv marad – súlyos valós következményekkel. Takács István Péter írása.

Az élethosszig tartó tanulás lesz a legfontosabb képességünk

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Másfél év alatt vált le a Budapest Bank szervezete a GE Capitalról. A folyamatban nagy szerepet kaptak a helyi szállítók is. Kelemen Bálint informatikai vezető (Budapest Bank) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.