A nagy technológiai cégek rendre közzéteszik, hogy milyen óriási (bár időnként kevésbé sikeres) lépéseket tettek a fenntartható technológia irányába. Az IT-világ nagy részét kitevő kisebb vállalkozások szakembereit kérdezve azonban már kevésbé pozitív a kép, derült ki a The Register globális felméréséből.

A lap kérdőívét világszerte kitöltő közel háromezer IT-szakembernek mindössze 16,7 százaléka tartja a fenntarthatóságot kiemelten fontosnak, és 38,7 százalékuk tartotta egyáltalán valamennyire is (magas, közepes és alacsony) prioritásnak. Régiónként jelentős az eltérés: míg az APAC országok válaszadóinak 20 százalék szerint ez top prioritás, addig az EMEA régióban 18, míg az USA-ban mindössze 13 százalék mondta ezt.

Sokat árnyalna a képen, ha közölték volna, hogy az APAC régión belül hogyan oszlottak meg a válaszok országonként, mert valószínűleg jelentős különbség lenne például a japán, az ausztrál, illetve az indiai válaszok között. Az elemzők azonban nem a helyi kultúrával és politikával, hanem a magasabb üzemeltetési és energiaköltségekkel magyarázták a jó eredményt.

Első a profit, a natúra csak utána jön

Ezt igazolja az is, hogy ahol fektetnek a fenntarthatóságba, ott inkább gazdasági megfontolásokból teszik, és nem a természet védelmében. A válaszadók 54 százaléka a működési költségek csökkentését jelölte meg elsődleges motivációként. A második legfontosabb szempont azonban a környezeti lábnyom csökkentése (49 százalék), amit az energiafogyasztás minimalizálása követ (43 százalék).

A szabályzói megfelelést és a cég megítélésének javítását csak a válaszadók mintegy harmada jelölte meg (35 és 33 százalék) motiváló tényezőként.

A cégeknél a fenntarthatóság javításának elsődleges eszközei az energiahatékony hardverek és szoftverek használata, a virtualizáció és a különböző adatközpont-konszolidációs technikák. Mint az elemzők írják, a nagyobb magszámú CPU-k és a virtualizációs vagy konténertechnológiák kombinációjával megvalósuló rack-konszolidáció az elmúlt évek fontos trendje. A csipgyártók és a rendszerépítő cégek is rendre azzal reklámozzák új termékeiket, hogy az mekkora teljesítménynövekedés jelent mekkora energiaigény-csökkenés mellett.

A válaszadók valamivel több mint egyharmada állította, hogy bevezettek energiagazdálkodási irányelveket, és megújuló energiaforrásokat (is) használnak.

Amikor a fagyi visszanyal

A korszerű, energiahatékony rendszerek ugyan egyre gyorsuló tempóban cserélik le az energiafaló legacy rendszereket, ám ez is környezetpusztítással (e-hulladék) jár. A felmérésben ezért az e-hulladék kezelésére is rákérdeztek. A válaszadók 46 százaléka eladományozza vagy újrahasznosítja kiöregedett gépeit, míg 40 százalékuk felújítja régi rendszereit. Egyébként a cégek mintegy harmadának van valamilyen újrahasznosítási programja, és 39 százalékuk működik együtt e-hulladékkezelő céggel.

A válaszadók mintegy negyede viszont azt mondta, hogy cégének nincs e-hulladék kezelési terve.

A jövő szempontjából a nagyok szerepe rövid távon sem elhanyagolható. Pozitívan hathat a kisebb cégekre, hogy a piac nagyobb szereplői igyekeznek beszállítóikat is rászorítani fenntarthatóságuk javítására. A Microsoft például a közelmúltban jelentette be: 2030-tól megköveteli bizonyos beszállítóitól, hogy kizárólag zéró emissziós energiát használjanak.

A felmérés szerint egyébként általános tendencia, hogy minél nagyobbra nőnek a vállalkozások, annál inkább megnézik, hogy kivel üzletelnek, és a partnerek fenntarthatósághoz való hozzáállását (megújuló energia, zöld adatközpont stb.) is mérlegre teszik. A másik kör, amelyiknél ez fontos szempont, érdekes módon a legkisebb vállalkozások.