Ha az ember elkezdi egy globális okostelefon-gyártó pénzügyi jelentéseit böngészni, az vajmi keveset mond, ha csak a bevétel, vagy az eredményességi adatokat figyeljük. Sokkal többet elárul egy mobilgyártó pénzügyi helyzetéről, általában az életképességéről, ha benézünk a mérlegbeszámoló rejtettebb zugaiba is.

Érdemes tüzetesebben elmélyedni a mérlegbeszámolókban is

Az okostelefon-piacon zajló globális háborúban a márkákat rutinosan továbbra is piaci részesedésük, bevételük, profitjuk és reklámjaik ütősssége alapján mérjük. Miközben a mérlegnek van egy sora, ami a raktárakban heverő késztermék-állományt mutatja, és ami már idejekorán jelezheti, hogy nincs minden rendben az adott gyártónál – emeli ki egy elemzésében a Bloomberg.

Az elemzés a HTC-t hozza fel példának. A tajvnai gyártó jó ideig hagyta, hogy feltornyosuljanak eladatlan készülékei a raktáraiban. A legutóbbi negyedév végén a raktárkészlet mérlegfőösszegre vetített mutatója már rekordmagasságba, 2,3 százalékra nőtt. A HTC jobb napjaiban ez a mutató csak ritkán haladta meg az 1 százalékot.

Június elején a gyártó 93 millió dollár értékű készletleírást és csökkenő értékesítési terveket jelentett be. Egyesek szerint ezek a lépések már a cég esetleges eladásának megkönnyítését szolgálták. A Bitport is foglalkozott a napokban azokkal a hírekkel, ami szerint az ugyancsak tajvani Asustek venné meg a hányatott sorsú HTC-t. (Időközben mindkét társaság cáfolta a fúzióról szóló híreket, de erről majd a cikk későbbi részében.)

A raktárkészlet felduzzadása arra utalhat, hogy a társaság legutóbbi csúcskategóriás modellje az M9 nem hozza a várt értékesítési mutatókat – mutat rá a Bloomberg elemzője. A készülék inkább negatív véleményeket kapott a kritikusoktól, és a piacra dobás időzítése sem volt szerencsés, mert a versenytársak hasonló kategóriájú eszközei – például a Samsung S6 vagy az Apple iPhone 6 és 6 Plus – sokkal többet tudnak a HTC csúcsmodelljénél.

Az Apple már tanult a leckéből

A készletmutatókat, amelyeket többnyire a lelkes adatbányászok használják három csoportba lehet osztani, vannak az alapanyagok és részegységek, a félkész termékek, valamint a késztermékek. A három közül az első kettő nagy mennyisége még nem utal veszélyre, hiszen ezek csereszabatosak, ha egyik modell nem megy olyan jól, számos alapanyag és részegység beépíthető egy másikba is.

Ezzel szemben a cég raktáraiban vagy netán az üzletek polcain heverő eladatlan készülékekkel már más a helyzet. A nagy raktárkészlet az elektronikai iparban különösen negatív mutató, hiszen amint egy új modell lekerül a gyártósorokról, az életciklus órája azonnal indul. Az elektronikai ipar nagyon gyorsan változik, ezért lehet egy eszköz bármennyire is csúcstermék, hamar elveszíti az újdonságból adódó vonzerejét.

Steve Jobs is valószínűleg ezt a problémát látta meg, amikor 1997-ben visszatért az Apple-höz, amely akkor épp a csőd szélén állt, és késztermék-készletei elérték a mérlegfőösszeg 7,7 százalékát. Jobs akkor igazolta le az IBM-től Tim Cookot, hogy takarítsa ki a raktárakat. Cook egy év alatt 1,7 százalékra csökkentette "vészmutatót", amely az utóbbi években egyetlen egyszer sem haladta meg a 0,9 százalékot.

Hasonló problémák voltak a hányatott sorsú Motorolánál is: 2008 végén a mérlegfőösszeg 6,1 százalékát ették ki készletek, amikor is 3,6 milliárd dollárra rúgó rekordveszteséget kellett elkönyvelnie a cégnek. Az eredmény: nagyarányú létszámleépítés és a 80 éves, valaha nagy múltú cég feldarabolása.

Mégsem lesz fúzió az Asustekkel?

A teljes képhez tartozik az is, hogy önmagában a nagy eladatlan késztermék-készletek még nem feltétlenül jeleznek veszélyt. És erre szintén van példa. A Nokiánál 1995-ben ez a mutatója meghaladta a 14 százalékot, de a cég, amely akkor még a világ legnagyobb és a versenytársaktól fényévekre elhúzó mobiltelefon-gyártója volt, épp kirobbanó növekedés előtt állt. És ugye HTC-nél közel sem ez a helyzet áll fenn.

Előállhat olyan eset is, amikor a túlságosan alacsonyan tartott készletek okoz galibát. Ez következett be néhány éve a Qualcommnál. A mobiltelefonok chipjeit is gyártó egyszerűen nem tudta kiszolgálni a megrendelőit, amivel termelésének visszafogására kényszerített jó néhány készülékgyártót. Akkor a HTC ezt úgy próbálta kiküszöbölni, hogy hosszú távú részegység-szállítási szerződéseket kötött, amiben mind szállítandó mennyiséget, mind pedig az árat rögzítették. Csakhogy ez visszaütött: a mostani készletleírások egy része – amelyet egyesek elemzők úgy értelmeztek, hogy a HTC eladásának az előkészítése – ennek a megállapodásnak a következménye.

A HTC részvényárfolyama pár hónap alatt 4,6 dollárról 2,5 dollár alá estek, így érthető, hogy felmerült az eladás, amit persze az Asustektől érkező félinformációk is erősítettek. Ahogy annak idején az eladás lehetőségét is, úgy most a cáfolatot is Reuters közölte: a HTC közleményben értesítette a tajvani tőzsdét, hogy semmilyen ilyen jellegű kapcsolatfelvételt nem kezdeményezett az elsősorban a laptopjairól ismert, de a mobiltelefonpiacba is belekóstolt Asusszal, és a közeljövőben sincs hasonló terve. Az információt az Asustek is megerősítette a Reutersnek: jelenleg nem tervez befektetést a HTC-be, és egyelőre kitart az organikus növekedés mellett.