A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly év végén hozta nyilvánosságra a 16 és 35 év közötti felhasználók telefonhasználati szokásairól szóló, hagyományos kérdőívekre és szoftveres mérésekre támaszkodó kutatásának eredményeit, amelyekről annak idején mi is beszámoltunk. Mint kiderült, a fiatalok és fiatal felnőttek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc volt összesen 60 képernyő be- és kikapcsolási cikluson keresztül, a kutatás résztvevői pedig átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon. Ezek közül a legnépszerűbb a Facebook, a TikTok, az Instagram és YouTube volt az összes képernyőidő 40 százalékával, a közösségi média használatának motivációi között pedig sokan említették az unaloműzést és a valóságból való menekülést.

A 2024-es adatfelvétel és az abból készült jelentés folytatásaként az NMHH most az okostelefon-használat mikromintázatait is bemutatta, elsősorban arra keresve a választ, hogy milyen kapcsolat van a különböző eszközhasználati motivációk, a viselkedés és mentális állapotok között, beleértve a lokációs adatok vizsgálatát is. Nem meglepő, hogy a tanulmány mára ismeretlen fogalomnak nevezi a pihenőidőt, amennyiben a mobiltelefonok csak akkor vannak használaton kívül, amikor maga a felhasználó is alszik. Bár a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban nemek és életkor szerint is mutatkoznak eltérések, a csúcsidő 6 és 8 óra, illetve 22 és 24 óra közé tehető, a felhasználók pedig 2 órával is túlbecsülik saját képernyőidejük a szoftveres mérés és az önbevallás különbségei alapján.

Megmérték, amit eddig is feltételezhettük

A telefonhasználat és a mentális állapot közötti összefüggésekől szólva kiderült például, hogy a negatív érzelmi állapot (szorongás, depresszió) összefügg bizonyos használati mintázatokkal, bár a képernyőidő és a mentális állapot közötti kapcsolat korcsoportfüggő. Míg a 16-24 évesek esetében a napi képernyőidő nem mutat szignifikáns összefüggést a negatív érzelmi indexszel, addig a 25-34 évesek körében már egyértelmű trend figyelhető meg: minél rosszabb a mentális állapotuk, annál több időt töltenek a telefonjukkal. Ez a közösségimédia-használat mennyiségén túl annak jellegét és célját is befolyásolja, de a képernyőidő szoros összefüggést mutat a lakóhellyel és a közlekedéssel töltött idővel, vagyis nemcsak technikai, hanem összetett társadalmi-pszichológiai jelenségről van szó.
 

dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője

A lokációs és a használati adatok együttes elemzése azt mutatja, hogy az alkalmazások típusai és a mobilitási mintázatok szorosan összefüggnek egymással, amiben a nemek vagy életkor szerinti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Bizonyos appokat sokkal inkább mozgás közben használnak, míg másokat inkább nyugodt, statikus környezetben. Az alkalmazásindítások 10 százaléka, a képernyőidőnek pedig 12–13 százaléka kapcsolódik valamilyen helyváltoztatáshoz, de a navigációs és utazással összefüggő appok mellett gyakori mozgás közben a logikai játékok és a videós appok használata is. Egyedül a közösségimédia- és kommunikációs appok jelenléte stabil a helyzettől függetlenül, így a TikTok, az Instagram és YouTube tekinthető a mobilitás természetes kísérőjének.

Az NMHH tanulmánya teljes egészében ezen az oldalon érhető el.