Valamennyi tudatosság már felbukkan a hazai internetezők között az online olvasott információk hitelességének ellenőrzése kapcsán, de az álhírek így is gyakran tényként rögzülnek a fejekben.

A közösségi média egyik legnagyobb problémája pontosan legnagyobb előnyéből fakad, miszerint ezek a platformok könnyű hozzáférést biztosítanak bárkinek, bármiféle információval kapcsolatban, amelyeket azonban ugyanilyen könnyen és gyorsan lehet nagy tömegben továbbosztani, terjeszteni.

Jobbára csak időnként ellenőrizzük

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeresen elvégzett átfogó kutatásának egyik részét képezte a hazai internetezők felkészültségének vizsgálata az álhírek vonatkozásában. A hatóság a tavalyi adatfelvételen alapuló eredményeket tegnap hozta nyilvánosságra.

2020-ban az internetezők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az online források hitelességét, 19 százalékuk pedig mindig utánajár annak, hogy hiteles-e az interneten fellelt információ. Legtöbben – az internetezők 42 százaléka – az online cikkek hivatkozásait, forrásait ellenőrzik. 28 százalékuk szokott utánajárni a szerző létezésének, szakmai hátterének, és ugyanilyen arányban kérik ki az ismerősök véleményét az olvasottakról. A megkérdezettek 23 százaléka valamelyik nagyobb, magyar hírportálon próbál hiteles információhoz jutni. A hatóság meglátása szerint, ha a valóságban nem is ennyire óvatosak az emberek, a válaszaik arra utalnak, sokan vannak felkészülve arra, hogy esetleges álhírekbe fussanak.

Gyíkemberek az 5G szárnyán

Az NMHH kutatásában egy konkrét álhír vizsgálatával próbáltak utánajárni annak, hogy hatásosnak bizonyul-e a forráskritika a hamis hírekkel, félrevezető információkkal szemben. A példaként funkcionáló témát az ötödik generációs (5G-s) mobilinternettel kapcsolatos várakozások szolgáltatták. Mint minden új technológiához, ehhez is számos félelem és tévhit társul, és bár a tudományos bizonyítékok, kutatások ezt nem támasztják alá, sok helyen olvashatunk, hallhatunk az 5G-eszközök keltettette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatásáról. Angliában például bázisállomások is égtek az interneten terjedő hajmeresztő elméletek miatt.

A 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége – 87 százaléka – találkozott az 5G kifejezéssel. 57 százalékuk az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott, leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon. Közülük 40 százalék vélte a technológiát súlyosan egészségkárosítónak, míg akik nem találkoztak az egészségügyi hatásokról szóló információkkal, azoknál az aggodalmat osztók aránya jelentősen kevesebb: 21 százalék volt. Azok, akik az 5G egészségügyi hatásairól a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíztak a technológiában.

Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének. Legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki. A különböző ellenőrzési módok azonban eltérő eredményekkel jártak. Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, de inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket. Azok körében, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel, vagy azt a témával foglalkozó csoport "buborékjában" ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.

Egy csipet remény

Ugyanakkor megfelelő módszerekkel azért szerezhető némi védelem az álhírekkel szemben. A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a valamely hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül ugyanis többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet – 44-44 százalékos arányban –, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért.

Közösség & HR

Már csak a legidősebb magyarokat nem hozza lázba a net

Az NMHH kutatása szerint az elmúlt években az idősebb generációk körében jelentősen nőtt az internethasználat.
 
Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.