Hiába szól ezer ér a felhős megoldások mellett, amikor valaki dönt, a vagy-vagy nem jó tanácsadó. A német Computerwoche összegyűjtött néhány fontos érvet az amerikai CIO.com anyagai alapján a saját adatközpont mellett.

Néhány éve még arról kellett győzködni a vállalatokat, hogy a cloud computing nem az ördögtől való. Ma ez már nem kérdés, sokan eleve felhőben gondolkodnak, leginkább a rendkívül nagy innovációs tempó miatt: az Amazon a kimaxolt DevOps-ra alapozott működésének köszönhetően 11-12 másodpercenként telepít kódot, és elképesztő gyorsan bővül az ügyfeleinek nyújtott szolgáltatások listája. Ez saját adatközpont esetében még a globális szervezeteknél sem követhető gazdaságosan.

De... van jó néhány olyan szempont, ami a saját adatközpontnak kedvez (üzemeltetésben például egy helyi adatközponti szolgáltatóval kooperálva).

Kontroll, legacy, sebesség

1. A záróvonal nem betonfal, szól a nép szava, és a felhős szerződés sincs kőbe vésve. Az keveseknek adatik meg, hogy kiemelt ügyfélként egyedi szerződési feltételeket köthessen a globális szolgáltatókkal. Ha azonban bármilyen probléma merül fel a szolgáltatással kapcsolatban, vagy a szolgáltató úgy véli, hogy ügyfele megsértette a szerződési feltételeket, utóbbi könnyen házon kívül találhatja magát. Ez a fajta kiszolgáltatottság csökken, ha van saját infrastruktúra. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a belső IT felelősei helyben vannak, így a reakcióidejük is rövidebb, mint a szolgáltatóké, melyeknél (az internetes fórumok tanúságai szerint) könnyű végtelen ciklusba keveredni, amikor adott probléma illetékesével szeretne valaki kapcsolatba lépni.

2. A legacy rendszerek megmenekülnek. Amikor egy cég a felhőbe költözik, az üzemeltetés számtalan nyűgétől megszabadul. De ehhez el kell fogadnia az adott felhőszolgáltató nyújtotta technikai kereteket is. Ez főleg a legacy rendszerek esetében okozhat problémát, azok felhőbe költöztetése ugyanis akár drágább is lehet (pl. a kód újraírása miatt), mint a futtatásukhoz szükséges helyi adatközpont fenntartása.

3. Gyorsaság. A felhőszolgáltatások egyik gyenge pontja a latencia. Ha valaki alacsony válaszidőt szeretne, azért borsos árat kell fizetnie. A helyi szerverek elérése általában gyorsabb, és kevesebb a hálózati forgalomban a hibaforrás is. Szintén érv szokott lenni, hogy ha a bitek soha nem hagyják el az épületet, kisebb sávszélességgel is beérik. Ezek mind-mind pénzben is mérhető tételek (a nyereség tetemes részét persze el is viszi az üzemeltetés, másrészt a felhőben is megjelent egy ajánlat, az edge computing, ami többek között a válaszidőt hivatott rövidíteni).

Biztonság, teljesítmény... és az ár

4. Szomszédok nélkül biztonságosabb. A felhőben el kell fogadni, hogy vannak szomszédaink. És ahogy a való életben, a digitálisban is vannak jó és rossz szomszédok. A szomszédok azonban lehetnek rosszindulatúak is. És itt nem csak arra gondolunk, hogy számtalan hekker használ globális felhőszolgáltatásokat háttér-infrastruktúraként, hanem olyan sebezhetőségekre is, mint a 2010-es évek első felében azonosított Row hammer (vagy Rowhammer), amely megmutatta, hogy milyen biztonsági kockázatai lehetnek annak, ha ugyanazon a hardveren több felhasználó osztozik. Persze a saját adatközpont biztonsági védelme sem egyszerű feladat, de a közösködésből adódó problémákkal nem kell számolni.

5. Melyik a drágább? Ez egy klasszikus CAPEX/OPEX-dilemma. Üzletileg utóbbi előnyösebbnek tűnik, hiszen a beruházáshoz sok pénz kell, a felhős előfizetéshez pedig elég annyi, ami a következő számlát fedezi. A legújabb hardverek ráadásul mindig a legdrágábbak. Ilyen eszközökből kielégíteni pl. egy erősen ingadozó munkaterhelést igazán luxus, ebben sokkal jobb a felhő, ami felfelé és lefelé is skálázható. De ha kiszámítható és egyenletes a teljesítményigény, ami régebbi (olcsóbb) hardverekkel is kielégíthető, akkor nem biztos, hogy érdemes felhőt használni.

Összességében tehát valószínűleg sem a saját adatközpont, sem a felhő (IaaS, PaaS, SaaS) nem ad kielégítő megoldást önmagában, hanem a kettő egyvelegében érdemes gondolkodni. Az arányokat pedig a középtávú stratégia alapján érdemes meghatározni. A költségszámításhoz pedig mindig figyelembe kell venni, hogy saját adatközponthoz szakértő csapat is kell. A CIO-k számára ez a legnagyobb kihívás.