Jöhetnek az utolsó simítások, a tervezetbe bekerült a modellek betanítására használt, szerzői jogilag védett anyagok nyilvánossá tétele is.

Az Európai Bizottság közel két éve kezdte meg a mesterséges intelligencia uniós szabályozásának kidolgozását, ami eddig jórészt egy gleccser tempójával haladt fő céljának megvalósítása felé, hogy szigorú keretek közé szorítsa a magas kockázatúnak minősített MI-alkalmazások használatát. Az új törvényekkel az Unió enyhítené az új rendszerekből fakadó veszélyeket, másrészt vezető szerepre törekszik a szabályozás területén, miután a technológiai versenyben egyelőre látávnyos lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A feladatot utóbb még jobban megnehezítette a gyors technológiai fejlődés, a felhasználók és a befektetők rohama, ami a ChatGPT múlt év végi megjelenése váltott ki.

A Reuters pénteki beszámolója szerint most lényeges előrelépés történt a tervezetek elfogadtatásában, amennyiben az Európai Parlament képviselői megállapodtak róla, hogy azokat továbbengedik a következő szakaszba, amelynek során az uniós törvényhozók és a tagállamok kidolgozhatják a törvényjavaslat végső részleteit. A háromoldalú egyeztetések során az MI-eszközöket azok kockázati szintje szerint osztályoznák, a minimálistól a korlátozottott és a magas besoroláson át az elfogadhatatlan kockázatig. Itt különösen érdekes a biometrikus alapú megfigyelés, a félretájékoztatás vagy a diszkrimináció terjesztése, és a magas kockázatú eszközök betiltását nem tervezik ugyan, de rendkívül átlátható használatot írnának elő.

Kezdik felismerni az átláthatóság szerepét

A tervezet szerint a generatív MI-eszközöket, így például a ChatGPT-t vagy a Midjourney képgenerátort alkalmazó cégeknek nyilvánossá kell tenniük, hogy rendszereik fejlesztéséhez milyen szerzői jogi védettséget élvező anyagokat használtak fel. Ez a rendelkezés egy késői kiegészítés, amelyet a hírügynökség forrásai szerint csak az elmúlt két hétben készítettek el, miután elvetették egyes bizottsági tagok javaslatát az ilyen anyagok felhasználásának tiltásáról a generatív MI-modellek betanításában. A Reuters által idézett EP-képviselő úgy látja, hogy az EP megfelelő kompromisszumot talált a konzervatívok fokozottabb felügyeletre vonatkozó kívánságaival és a túlszabályozásról szóló baloldali fantáziákkal szemben.

Mindez megnyithatja az utat a világ első átfogó, a technológiát szabályozó törvényei előtt, amelyek arányosan szabályozzák a mesterséges intelligenciát, védve a polgárok jogait, emellett előmozdítve az innovációt is. Egy iparági elemző visszafogott megközelítésről beszélt a riportban, ami nem tért el az "először betiltom, azután kérdezősködök" irányba, és az Európai Unión így tényleg a mesterségesintelligencia-technológiák szabályozásának határterületén mozog. Mint ismeretes, egyre többen találják kártékonynak a techcégek közötti versenyt a generatív MI-termékek gyors piacra viteléért: a németországi tartalomgyártók például arra szólították fel az uniós jogalkotókat, hogy tegyenek határozott lépéseket, mielőtt visszafordíthatatlan károk keletkeznének, mások szerint pedig az adatgazdaság alapjait is most kell újra lerakni.

Piaci hírek

Tesz a politikára az X

Egy félmilliárdos közösségi platform esetében aggasztó, ha nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, gyengíti a politikai tartalmú álhírek elleni védőhálót. Az EU fenyeget, a népszavazásra készülő ausztrálok aggódnak.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.