Ahogy az várható volt, egyértelmű támogatás mellett lépett közelebb a bevezetéséhez a már tavaly decemberben elfogadott uniós MI-szabályozás. Az Európai Parlament szerdai szavazásán a rendeletjavaslatot 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők (a magyarok közül minden jelenlévő képviselő támogatta a tervezetet).

A jogszabály az EU reményei szerint képes megvédeni az alapvető jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a környezeti fenntarthatóságot a mesterséges intelligencia használatában rejlő kockázatokkal szemben, ugyanakkor "serkenteni az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén".

Sok mindent tiltanak

Az új szabályok értelmében nem lesznek megengedettek az olyan mesterséges intelligencia alkalmazások, amelyek sérthetik a polgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le.

Tilos lesz továbbá a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni. Nem lehet pontozni a polgárokat kockázati profiljuk vagy társadalmi hovatartozásuk alapján, és ugyanígy szabályellenes a profilalkotásra, illetve a bűnözői előéletre alapozott prediktív rendészet is, valamint az olyan rendszerek alkalmazása, amelyek képesek befolyásolni az emberek viselkedését, vagy a sebezhetőségüket használják ki.

A távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket – néhány jól körülhatárolt kivételtől eltekintve – a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe. Valós idejű RBI csak szigorú biztosítékok mellett lesz alkalmazható: például időben és földrajzilag korlátozottan, külön bírói vagy hatósági engedéllyel. Akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni. Az ilyen rendszerek utólagos (a bűnelkövetés tényének megállapítását követő) használata magas kockázatúnak minősül, ezért bírói engedélyhez kötött.

Extra kötelezettségek

A rendelet plusz kötelezettségeket ró az olyan mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztőire, amelyek "jelentős veszélyt jelentenek az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára vagy a jogállamiságra". Magas kockázatúnak számítanak például a kritikus infrastruktúrák, az oktatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások, a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén használt MI-alkalmazások. Az ilyen rendszerek esetében az új szabályozás rendszeres kockázatértékelést és -mérséklést ír elő. Az üzemeltetőnek naplóznia kell a rendszer használatát, és a rendszer átláthatósága és pontossága mellett annak emberi felügyeletét is biztosítania kell.

A polgároknak ezentúl joguk lesz panasszal élni az MI-rendszerek alkalmazásával szemben, valamint részletes tájékoztatást kapni az alapvető jogaikra jelentősen kiható olyan döntésekről, amelyek magas kockázatú algoritmusok bevonásával születtek.

A most elfogadott anyagnak első körben egy jogász-nyelvészi ellenőrzésen kell átesnie, amire még a nyáron esedékes EP-választás előtt újra rá kell bólintania az Európai Parlamentnek. A technikai kört egy vélhetően nem sokkal rázósabb formális megerősítének kell követnie a tagállamok miniszterelnökeit tömörítő Európai Tanács részéről. Az így élesedő szabályozás egyes elemei azonban ténylegesen csak egy átmeneti periódus elteltével válnak kötelezően betartandóvá az Unió területén.