A robotok, pontosabban a chatbotok már jó másfél éve állandó témát jelentenek a digitális üzletben, az egymás után felbukkanó startupok és a legnagyobb iparági szereplők (Amazon, Google, Facebook stb.) is futószalagon szállítják a híreket. A fejlődés már csak a fejlesztések számában is látványos: amíg 2016 közepén a Messengerben nagyjából 10 ezer, a Kik alkalmazásában pedig 20 ezer chatbot működött, addig a idén áprilisra a számuk egyedül a Messenger Platform alatt meghaladta a 100 ezret, legalábbis a Facebook saját statisztikája szerint.

A robotok a befektetők figyelmét is sikeresen magukra irányították. 2016 első félévében összesen 58 millió dollárt öltek ebbe a szektorba, és 29 specializált startup jelent meg a piacon. Azóta szinte ömlik a pénz a fejlesztésekbe: a Slack egymaga 80 milliós alapot hozott létre ilyen céllal, de ha végigfutjuk a chatbotokkal kapcsolatos befektetéseket követő BotFunded híreit, akkor kiderül, hogy azóta is folyamatosan áramlanak a dollármilliók a netes robotokhoz.

Sorban szállítják az újdonságokat

A verseny a nagy dotkom vállalatok között is felpörgött, akik mindannyian a legjobb chatbot és a legjobb chatbot-platform címére és piaci részesedésére pályáznak. Az Amazon és az Alexa digitális asszisztens az egyik ilyen pályázó, amelyhez nemrég nyitották meg a Lex nevű fejlesztői platformot, a vállalat pedig előállt az AWS Chatbot Challenge versennyel is, amelynek célja, hogy a résztvevők minél valóságosabb felhasználói élményt teremtsenek az alkalmazásokban.

A Google a maga részéről egy nagy csomó eszközt hozott ki a chatbotok támogatására, amelyek között fejlesztői erőforrások (például a felvásárlás nyomán a céghez került API.ai) és analitikai készségek (Chatbase) is szerepelnek. A cég természetesen saját Assistant szolgáltatását is egyre szélesebb körben teszi elérhetővé. A Samsung ugyancsak akvizíciókkal lépett be a piacra, ezek eredmnénye a Nexshop Training vagy közvetve az okostelefonos Bixby.

A Facebook már 2015-ben elkezdte zárt körben tesztelni az M nevű digitális asszisztensét, hogy aztán idén áprilisban az USA-ban a nagyközönség számára is elérhetővé tegye azt. A gépi tanulásra és minősített esetben emberi interakcióra épülő M a cég tervei szerint fokozatosan beszivárog majd a Messenger felhasználásába; ezzel kapcsolatban persze azonnal feltámadtak a személyiségi jogi aggályok is, miután a mesterséges intelligencia ilyen jellegű használata de facto adatbányászatot igényel ahhoz, hogy hatékonyan segíthesse felhasználóját.

A Microsoft elszenvedett ugyan a próbálkozásai során egy-két kisebb PR-katasztrófát, gondolunk itt elsősorban a Tay chatbotra, amelyből a tréfás kedvű felhasználók órák alatt rasszistát faragtak, és a leállítás-javítás-újraindítás manővert követően sem kellett sok, hogy Tay ismét előadja magát. A vállalat ennek ellenére nem állt le, és azóta előállt a Kik alatt is saját robottal, de az indiai piacra is tervezett egy célzott megoldást.

Az üzlet is robotokat akar

A MS vezérigazgatója egy évvel ezelőtt állapította meg, hogy a botok lesznek az új appok, teljesen megváltoztatva az alkalmazás-ökoszisztéma jelenlegi működédét. Ezt azóta is gyakran idézik a chatbot-forradalomról szóló véleményekben, kiemelve, hogy az AI-technológiák és a számítási teljesítmény egyaránt új szintre lépett, sosem látott lehetőségeket nyitva meg a botok fejlesztői előtt. A változásokat ráadásul nem csak a tech szektor hajtja: a nagy márkák a BI Intelligence szerint 2020-ra már 80 százalékban használni fognak saját robotokat, vagy legalábbis az ilyen jellegű megoldások implementációjának kellős közepén lesznek.

A szakértők szerint a teljes piacot tekintve két megoldandó probléma áll a teljes iparág előtt. Az egyik, hogy biztosítani kell a botok interoperábilitását a különféle platformok között. A zavartalan felhasználói élménynek ugyanis alapvető feltétele, hogy az alkalmazásokba ki-be lépkedő ügyfelek adatait és történetét mindenhol ugyanúgy ismerjék, ne kelljen azokat külön-külön megadni és felépíteni.

A másik szempont, hogy javítani kell a chatbotok hozzáférhetőségét, mivel jelenleg az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy a felhasználó egyszerűen nem botlik bele a megfelelő szolgáltatásokba. Ez pedig egyértelműen akadályozza, hogy a chatbotok "demokratizálódjanak", és a felhasználás fősodrába kerüljenek. (Más kérdés, hogy a problémák sorának itt sincs vége, lásd korábbi írásunkat a mesterséges intelligencia elfogultságáról.)

Az emlegetett szakértők, legutóbb például a Venturebeat szerzője, Étienne Mérineau abban mindenképpen egyetértenek, hogy a következő tizenkét hónap során még a felhasználói szintre is legyűrűznek azok az exponenciális változások, amelyek a chatbotok területén már tapasztalhatók.