A héten jelent meg a PwC itthon immár másfél évtizedes múlttal rendelkező vezérigazgatói felmérésének összefoglalója [PDF], amely meglehetősen kijózanító képet fest a gazdasági várakozásokról. A saját cégük bevételeinek növekedésében bízók aránya történelmi mélypontra zuhant, miközben a technológiai átalakulás kényszere egyre nagyobb nyomást gyakorol a mindennapi működésre.

A tavalyi év elején még arról számoltunk be, hogy a magyar cégvezetők körében megjelent az óvatos optimizmus: akkor a válaszadók 60 százaléka bízott a hazai gazdaság élénkülésében. Ehhez képest a PwC idén márciusban közzétett, bő 200 hazai vezérigazgató megkérdezésével készült kutatása szerint a hangulat érzékelhetően romlott: már csak 53 százalék azok aránya, akik a növekedési ütem gyorsulását várják.

Brutális visszaesés a bevételi várakozásokban

A felmérés legdrámaibb megállapítása, hogy 15 éves mélypontra került a vezetők saját cégükbe vetett bizalma. Míg 2025-ben még a vezetők 39 százaléka volt "nagyon vagy rendkívül bizakodó" a bevételeik növekedését illetően, ez az arány 2026-ra 31 százalékra olvadt. Ezzel a magyar CEO-k a kelet-közép-európai régió legpesszimistábbjai közé kerültek, jócskán elmaradva a román vagy lengyel kollégáik várakozásaitól.

A pesszimizmus hátterében az újonnan felerősödő külső kockázatokat említik a szakértők. A tavalyi "enyhülés" után idén ismét emelkedett a fenyegetettség-érzet: a lista élén a szabályozási környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás áll. Érdekesség, hogy a vezetők 2025-ben még 415 forintos eurót és 1,8 százalékos GDP-növekedést jósoltak 2025-re (a tényadat 398 forintos euró és 0,3 százalékos gazdasági növekedés lett), az idei prognózisaik valamivel óvatosabbak: 2026-ra 397 forintos átlagárfolyamot, 4,6 százalékos inflációt és mindössze 1,5 százalékos gazdasági bővülést várnak.

Technológiai kényszer és az MI-csapda

A technológiai átalakulás már nem választás, hanem kényszer, ám a magyar vezetők láthatóan küzdenek az irammal. A felmérés szerint a legtöbb vezérigazgatót jelenleg az foglalkoztatja: "Elég gyorsan alakítom-e át az üzletemet ahhoz, hogy lépést tartsak a technológiai változásokkal, beleértve a mesterséges intelligenciát?"

Ugyanakkor komoly ellentmondás feszül a szándék és a valóság között:

• bár az MI-adaptáció stratégiai prioritás, a magyar vezetők 77 százaléka még nem tapasztalt semmilyen pozitív hatást az MI alkalmazásából cége teljesítményére vonatkozóan;

• a napi működésben a vezetők idejük 60 százalékát rövid távú (egy éven belüli) operatív problémákra fordítják, ami jóval magasabb a globális átlagnál;

• a hosszú távú stratégiára, innovációra és az MI-re mindössze idejük 10 százaléka jut, ami a jelentés szerint gátolja a valódi üzleti transzformációt.

MI-bevezetések eredménye a vezérigazgatók szerint (forrás: PwC)

"A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött?" – kommentálta az eredményeket Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.