Óvatos optimizmust sugároz a PwC személyes interjúkra épülő új vezérigazgatói felmérése [PDF]. A tavaly decemberben lefuttatott megkérdezésben részt vevő közel háromszáz magyar cégvezető 54 százaléka mondta, hogy az elkövetező 12 hónapban gyorsul a világgazdaság növekedési üteme, míg a magyar gazdaság esetében 60 százalékuk várja ezt (lassulással mindkettőnél 22 százalékuk számol). Az is kiderült, hogy ez a magyar gazdaság szempontjából pontosan mit jelent. A vezetők 2024-re 394 forintos euróárfolyamot, 8 százalékos inflációt és 1,7 százalékos GDP-bővülést jósolnak. A vállalatok 58 százaléka tervez áremelést, 36 százalékuk létszámot szeretne bővíteni, és csupán 15 százalékuk számol leépítéssel.

A 2022 decemberében mérthez képest a várakozások sokkal pozitívabbak lettek: akkor mindössze a vezetők 8 százaléka várta a világgazdaság, és 5 százalékuk a magyar gazdaság bővülésének gyorsulását. Jelentős többségük (76, illetve 85 százalék) lassulásra készült.

Ami a kockázatokat illeti, első helyen továbbra is az infláció szerepel (51 százalék), de szorosan a nyomában van a szakképzett munkaerő hiánya (48 százalék). Hozzájuk képest jelentősen lemaradt a makrogazdasági volatilitás (37 százalék), a geopolitikai konfliktusok (36 százalék) és a kiberkockázatok (35 százalék). Ami viszont érdekes, hogy a klímaváltozás vagy a társadalmi egyenlőtlenség kockázatai továbbra sem érik el a vállalatvezetők ingerküszöbét (13 és 5 százalék). A kutatást bemutató sajtótájékoztatón a PwC vezérigazgatója, Lőcsei Tamás azonban hozzátette: ha a kérdéshez például az energiahatékonyság felől közelítettek, a vállalatvezetők érdeklődése látványosan megnőtt a klímaproblémák iránt.

Középtávon a megmaradás a tét

A vállalatvezetőknek közel fele (43 százalék) mondta, hogy cége a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Mezei Szabolcs PwC-cégtárs ezt úgy kommentálta, hogy a magyar cégek jelentős része transzformációs kényszerbe került. Az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek. Pedig a kutatásból kiderült: lenne terepe a hatékonyságnövelésnek még a napi rutinfeladatok (e-mailes kommunikáció, beszerzés, munkaerő-felvétel, vezetői döntéshozatali és kommunikációs fórumok stb.) terén is. Ezekben még mindig jelentős, mintegy 29 százalékos hatékonysági tartalék rejlik, mondta Mezei.

Cégük kilátásain az elmúlt öt évben a legtöbben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54 százalék), stratégiai partnerségek kialakításával (47 százalék) és új technológiák bevezetésével (44 százalék) javítottak.

Viszont figyelemre méltó, hogy míg az elmúlt öt évben a cégek értékteremtési képességére az ügyfél-preferenciák (55 százalék), az állami szabályozás (48 százalék) és a technológiai változás (44 százalék) hatott, a cégvezetők szerint az elkövetkező három évben a technológia szerepe fontosabb lesz (56 százalék), mint az állami szabályozásé (50 százalék). (A szabályozási környezet megítélése egyébként ellentmondásos: 48 százalék szerint ösztönzi, 35 százalék szerint akadályozza a változást.)

Generatív MI: már nem megkerülhető

Bár a generatív mesterséges intelligencia adaptációja még alacsony, mindössze a vállalatok 18 százalékának a működésében játszik szerepet, a vezetők 27 százaléka jelezte: technológiai stratégiájukban már szerepel. Érdekes, hogy ennél jóval többen számítanak arra, hogy a generatív MI már a következő egy évben jelentős változásokat hoz: növeli a munkaidő hatékonyságát (56 százalék), javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét (52 százalék), és javítja a cég iránti bizalmat (45 százalék).
 

(Forrás: PwC Magyarország)

Három év távlatban jelentősebb változásokat is várnak: új készségeket követel meg a munkatársaktól (68 százalék), növeli a versenyt (63 százalék), valamint megváltoztatja az értékteremtés módját (60 százalék).

A többség negatív következményekkel is számol. Közel háromnegyedük szerint (72 százalék) már egy éven belül is jelentősen növeli a kiberkockázatokat, téves információkat terjeszt (68 százalék), továbbá jelentős a jogi- és a hírnévkockázata is (53 százalék).