A következő iddőszak egyik legerőteljesebb online trendje lesz az Internet of Everything, vagyis a „minden a hálón”. Egyre több eszközről egyre több több adat kerül a világhálóra, és ez a korábbiaknál fokozottabb biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé – mondta Ács György, a Cisco regionális hálózatbiztonsági szakértője, a cég legújabb globális éves biztonsági jelentését taglaló mai tájékoztatóján.

Egyre több eszköz a hálón ■ Tavaly már mintegy 9 milliárd olyan eszköz volt használatban világszerte, amelyek képesek felcsatlakozni a világhálóra. Számuk 2020-ra elérheti az 50 milliárdot, a tényleges netes kapcsolatok mennyisége pedig meghaladja a 13 ezer milliárdot. A kapcsolatok folyamatosan mozgásban lévő adatokat generálnak, amelyek biztonságáról valós időben kell gondoskodni. A hálózatbiztonság szempontjából a hangsúly a jövőben a végpontokról és a perifériákról átkerül magára a hálózatra, és fontos szerepe lesz a mobileszköz-menedzsment alkalmazásoknak is.

Az Y generáció kockázatai ■ A vállalatoknál azért is nő a biztonsági fenyegetettség, mert az újfajta munkastílusnak, munkarendeknek (távmunka) köszönhetően egyre több esetben keveredik a magánélet és a munka – hívja fel a figyelmet egy másik, a Cisco éves biztonsági jelentéshez kapcsolódó kutatás, amely az Y generáció viselkedését vizsgálja.

A tanulmány szerint az Y generációs alkalmazottak átlagosan 2-3 internetes eszközt használnak. Meghatározó többségük elfogadja, hogy lejárt a magánszféra korszaka. Ennek a generációnak a tagjai hajlandóak feláldozni személyes adataikat és a személyükkel kapcsolatos bizalmas információkat is a háló kínálta társasági életért cserébe. Sőt szívesebben osztják meg a személyes információkat kereskedelmi webhelyekkel, mint a munkahelyük IT-részlegével, azzal a szervezeti egységgel, amelyet azért fizetnek, hogy védelmezze az alkalmazottak adatait és eszközeit. Az Y generáció munkába állása és életformája összességében olyan biztonsági kihívásokat jelent, amelyekhez hasonlókkal még soha nem kellett a cégeknek szembenézniük – hívja fel a figyelmet a jelentés.



Több DDoS támadás, kevesebb spam ■ A kutatás általánosságban megállapítja, hogy tavaly összességében közel 20 százalékkal nőttek a biztonsági fenyegetések, különösen látványosan emelkedett az alapvetően politikai indíttatású elosztott szolgáltatásmegtagadás típusú (Distributed Denial of Service – DDoS) támadások száma. Örvendetes ugyanakkor, hogy ugyanilyen arányban csökkent a kéretlen levelek, azaz a spamek száma. Ez utóbbiban az a tendencia figyelhető meg, hogy a kártevőket ma már nem a spamek tartalmazzák, hanem az óvatlan felhasználót fertőzött oldalra próbálják irányítani.
 
A mobileszközök ellen – általánossá válásuk ellenére – ellen irányuló támadások ugyanakkor alig fél százalékát adják az összes webes támadásnak. Ezen belül viszont az Androidra írt rosszindulatú szoftverek előfordulása közel 26-szorosára nőtt.

A webes rosszindulatú programok előfordulásának földrajzi eloszlása jelentős mértékben megváltozott 2012 során. Kína a nemzetközi lista 2011-es második helyéről a hatodikra esett vissza, míg a skandináv országok, például Dánia és Svédország most a lista harmadik és negyedik helyét foglalja el. Az élen továbbra is az Egyesült Államok áll.
 
Ami a spameket illeti: a legtöbb levélszemét Indiából származik. Régiónkból az első tízbe tornézta fel magát Lengyelország. Magyarország viszont javított: a 2011-es 61.helyről "erősödött vissza" 2012-ben a 68.helyre.