Az Európai Unió igazságügyi biztosa, Viviane Reding alapvető jonak nevezi a személyes adatok védelmét a szervezet csütörtöki közleményében. Az EU ennek megfelelően megkezdte 1995-ös adatvédelmi direktívájának felülvizsgálatát, és új adatvédelmi stratégiát próbál megfogalmazni, válaszul a technikai fejlődés támasztotta újabb kihívásokra. A jelenlegi szabályozás még a világháló előtti időkből származik, így nem vett számításba olyasmit, mint a közösségi hálózatok megjelenése vagy a felhasználók által generált tartalom fogalma.

Az alapelvek között szerepel az egyén mozgásterének kibővítése a személyes adatok összegyűjtésének és felhasználásának korlátozását illetően. Ilyen például az "eltűnéshez való jog", vagyis annak lehetősége, hogy a felhasználó kérhesse adatainak végleges eltávolítását az azokat feldolgozó internetes szolgáltatásoktól. (A Google-höz vagy a Facebookhoz hasonló oldalak nem törlik, és még kérésünk nyomán sem kötelesek törölni az egyszer már felvitt adatokat, képeket és egyéb információt.)

Legyen világosság ■ Az Európai Bizottság megállapítása szerint az emberek egyre jobban tartanak a közösségi hálózatok vagy a keresők befolyásától. Manapság szinte lehetetlen anélkül mozogni a világhálóm, hogy digitális ujjlenyomatot hagynánk magunk után, a "követhetőség" pedig nem egy esetben végződik válásokkal vagy sikertelen állásinterjúkkal. AZ EB éppen ezért szükségesnek tartja, hogy mindenki értesüljön róla, ki, miért, kinek és meddig gyűjti és használja adatait, vagyis ellenőrizhesse saját digitális ujjlenyomatát.


Az EU elképzelései persze messzebbre mutatnak az internetről való eltűnés lehetőségénél. Az új szabályozás egyebek mellett megváltoztatná azt a gyakorlatot, ahogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás gyűjti és kezeli a személyes adatokat, illetve kísérletet tenne arra is, hogy a jelenleginél biztonságosabb feltételeket teremtsen az uniós polgárok számára, amennyiben adataikat az EU-n kívüli helyekre továbbítják. Miután nemrégiben több Facebook-alkalmazásról is kiderült, hogy a felhasználók adatait harmadik félnek értékesítette, a jövőbeni uniós előírások szerint hasonló esetekben akár fel is lehet majd jelenteni a Facebookot egy-egy európai bíróságon.

Nagy fába vágják ■ Az EU jogalkotóinak első ránézésre nem lesz könnyű dolga. Egyrészt számíthatnak a nagy internetes vállalatok - a Google, a Microsoft, a Yahoo és mások - komoly ellenállására, amennyiben az uniós elképzelések ellentétesek a célzott hirdetések és általában a keresők működésének eddigi gyakorlatával. Másrészt nehéz lesz kielégítően meghatározni, mi számít személyes adatnak: a keresési előzmények például ide tartoznak-e, ha a szolgáltatók a felhasználók IP címétől függetlenül dolgozzák fel őket? Vagy mi lesz a helyzet a Facebookkal, vajon fel lehet majd jelenteni őket, amiért egy másik felhasználó minket (is) ábrázoló képeket oszt meg saját galériájában?

A Bizottság két hónapos, publikus konzultáció után jövőre kezdi meg a törvényalkotási munkát az új adatvédelmi szabályozással kapcsolatban. A konzultáció keretei között január 15-ig várják a javaslatokat.