A Centre for Data Ethics and Innovation (CDEI) brit kormányzati tanácsadó szervezet 2019 tavaszán kezdte megvalósítani első kétéves programját. Ennek legfontosabb célja, hogy megvizsgálja az adatokra és algoritmusokra épülő eljárások lehetőségeit, tekintettel azoknak a polgárok életére gyakorolt hatásaira, a fejlődés elősegítésére, nem utolsósorban pedig annak a kölcsönös bizalomnak a kialakítására, ami a civil társadalom, a kormányzat, az üzleti szereplők vagy az oktatási intézmények részéről is elengedhetetlen az adatgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásához.

A CDEI legutóbb néhány nappal ezelőtt tette közzé egy nagyszabású felmérés eredményeit, amelyben kifejezetten a világjárvány kezelésével kapcsolatban tanulmányozta az adatvezérelt technológiák és a mesterséges intelligencia felhasználását. A szervezet az előző évben több mint 12 ezer embert kérdezett meg az ilyen eszközök felelős alkalmazásának különböző vonatkozásairól, és 2020 márciusa óta azt is közvetlenül vizsgálja, hogyan ezeket hogyan vetették be az Egyesült Királyságban a COVID-19 fertőzések kezelésével és visszaszorításával kapcsolatban.

A szervezet összállításából kideül, hogy a technológiai eszközök fontos szerepet játszanak ugyan a járvány elleni küzdelemben, de ezeken belül a mesterséges intelligencia jelentősége mégsem akkora, mint ahogy azt előzetesen várták volna. Az emberek túlnyomó többsége, 72 százaléka biztos benne, hogy a digitális technológia jelentős potenciállal rendelkezik a járványhelyzet hatékony kezelésére, ráadásul ezt a véleményt minden demográfiai csoport egyaránt osztja, sokan azonban azt is megerősítették, hogy ezeket az esélyeket nem használják ki maximálisan.

Az állami adatkezelőktől is többet várnak

A lehetőségek leginkább pozitív megítélése ellenére csak a válaszadók kisebbik része, 42 százaléka látja úgy, hogy az Egyesült Királyságban a digitális technológia bármennyire javított a helyzeten, 7 százalék pedig kifejezetten úgy gondolja, hogy az új megoldásokkal még rontani is sikerült rajta. Ez a szkepticizmus azonban nem a technológia önmagában való rossz megítéléséből fakad (így csak az emberek 17 százaléka gondolkodik), hanem abból, hogy tízből négy válaszadó szerint a technológiát felhasználó személyek vagy szervezetek nincsenek a helyzet magaslatán.

A CDEI szerint a digitális technológiákba vetett bizalom legfontosabb és alapvető feltétele, hogy a felhasználók megfelelőnek tartsák az alkalmazásra vonatkozó, az adatok kezelését és a személyes információ védelmét szolgáló szabályokat és előírásokat. Enélkül ugyanis az olyan várható előnyök sem érvényesülhetnek, mint az adatok gyors és hatékony megosztása, a bizalom felépítésének pedig nemigen lesz más módja, mint az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése az erre szolgáló eszközök demokratizálásán keresztül.

Utóbbiról szólva beszédes adat, hogy a válaszadók közel fele azzal sem volt tisztában, hogy hol, milyen módon élhet panasszal, ha úgy érzi, hogy valamilyen módon sérelem érte a digitális technológia egyik-másik alkalmazásában. Mindeközben tízből hét válaszadó kifejezetten támogatná az olyan megoldásokat, mint amilyenek mondjuk a hordható elektronikai eszközök (wearables) lennének a közösségi távolságtartás hatékonyabbá tételében és a munkahelyi folyamatok biztonságosabbá tételében.

Január elején mi is idéztük az Európai Bizottság 27 ezer uniós állampolgár bevonásával készített felmérését, amelynek alapján az európaiak 61 százaléka bizalmatlan a hatóságokkal szemben, ha személyes adatainak kezeléséről van szó. Mindez összefüggésben azokkal az átlátható, felelős és etikus működésre vonatkozó elvárásokkal, amelyek egyre erősebbek az állami és az üzleti szegmens adatkezelőivel szemen is. A felmérésben Magyarország az egyes tagállamok között Svédországgal együtt 44 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy ezzel a nem túl hízelgő eredménnyel is holtversenyben a harmadik lett a bizalmi lista élén.