Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós tagállamok polgárainak 61 százaléka bizalmatlan a hatóságokkal szemben, ha személyes adatainak kezeléséről van szó. Az Európai Bizottság több mint 27 ezer válaszadó bevonásával mérte fel, hogy az egyes országokban mennyire tartják megbízható adatkezelőnek az állami szintű vagy helyi kormányzati szerveket, a rendőrséget vagy bármilyen, a kormányzattal kapcsolatban lévő szervezetet. Ebből pedig kiderül, hogy a többség elutasító velük szemben, bár az egyes régiók között is nagyon nagy különbségek tapasztalhatók.

Az adatokat a brit Reboot Online marketingügynökség is összesítette, kiemelve, hogy tízből hat uniós polgár nem szívesen szolgáltat személyes adatokat az államnak, összefüggésben azokkal az átlátható, felelős és etikus működésre vonatkozó elvárásokkal, amelyek egyre erősebbek az állami és az üzleti szegmens adatkezelőivel szemen is. A jelek szerint a bizalom nem kifejezetten erős, hiszen az EU-s listán már a szkeptikusok 30-40 százalék körüli arányával is az élre lehetett kerülni, egyes országokban azonban akár kétszer ilyen erős is lehet a gyanakvás.

Rossz eredménnyel is jó helyen

Ebben a tekintetben Spanyolországban a legrosszabb a helyzet, ahol a válaszadók 78 százaléka bizalmatlan a hatósági adatkezelőkkel szemben, de a felmérés Írországban is 73 százalékos rátát mutatott. A harmadik helyen ezútal Belgium, Franciaország és az Egyesült Királyság található egyaránt 68-68 százalékkal, őket pedig a 67 százalékos Bulgria követi. Az állami hátterű adatkezelőkben a leginkább a finnek bíznak meg, ahol "mindössze" 29 százalék tartja őket megbízhatatlannak, de ez az arány már az utols előtti helyen álló Észtországban is 40 százalékos.

Magyarország Svédországgal együtt 44 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy ezzel a nem túl hízelgő eredménnyel is holtversenyben a harmadik a bizalmi lista élén, és néhány százalékponttal jobban áll Ausztriánál, Szlovákiánál vagy Németországnál is. Azonben sem a közvetlen szomszédságunkban, sem általában az Európai Unióban nincs több olyan ország, ahol többségben lennének az állami szervezetekkel szemben pozitív előítéletekkel rendelkező felhasználók: a 28 tagállam közül (itt még az Egyesült Királyságot is figyelembe véve) mindössze 7 helyen tekinthető inkább kedvezőnek a megítélésük.

A bizalmatlanságon valósíznűleg sokat enyhítne, ha nem érnék egymást céges és állami szintű az adatkezelési botrányok. Néhány napja például az derült ki, hogy az a szingapúri kapcsolatkövető alkalmazás, amit a személyes adatok védelmére kifejezetten kényes Németországban is követendő példának tartottak, nem egészen úgy működik, mint ahogy ígérték. Bár a koronavírus terjeésének lassítását célzó app kapcsolati adatait elvileg csak 21 napig tárolják, és az egészségügyi minisztérium is csak a felhasználó hozzájárulásával töltheti le ezeket, most kiderült, hogy a szingapúri hatóságok simán hozzáférnek minden információhoz, ha azt egy nyomozás érdekeire hivatkozva kérik.