Tavaly ősszel jelentette be az IBM, hogy a Blockchain World Wire részlege blockchain-alapú nemzetközi azonnali utalási rendszert fejleszt a Stellarral partnerségben. A Finextra értesülése szerint a fejlesztések már olyan szintre jutottak, hogy működését nyilvánosan is demózzák majd októberben a Siboson, a SWIFT éves konferenciáján.

A bemutató pikantériája, hogy elvileg az IBM rendszere akár a SWIFT rendszer versenytársa is lehet, mivel közel valós időben képes nemzetközi pénzügyi tranzakciókat végrehajtani. A rendszerben maga az utalás kriptovalutában történik. A feladó bank a hagyományos pénznemet kriptovalutára váltja, majd azt utalja, amit a fogadó bank a címzett valutájára vált vissza. A bank egy API-n keresztül csatlakozhat az IBM rendszeréhez, amely amellett, hogy gyorsabbá teszi a nemzetközi tranzakciók feldolgozását, csökkennek a költségek, és biztonságosabbá teszi a folyamatot, mivel a tranzakció részleteit megmásíthatatlanul rögzíti egy blokkláncba.

A rendszerrel kiváltható lenne az ún. nostro számlák használata, amely tovább drágítja és lassítja is a folyamatot.

Az ötlet nem új

Az első blockchain-alapú bankközi tranzakció két év történt meg. Az IBM ehhez képest kis késéssel reagált. Miután csatlakozott a Linux Foundation Hyperledger Projectjéhez, 2016 nyarán jelentette be felhős blockchain platformjának elindítását. Magának a nemzetközi utalási rendszernek a fejlesztésébe csak a múlt év folyamán kezdtek bele, és ebben sem voltak az elsők. A Ripple nevű startup 2012-es alapítása óta dolgozik egy olyan rendszeren, amely az IBM-éhez hasonló logikával teszi egyszerűbbé a nemzetközi utalásokat. A Ripple is kriptovalutára közbeiktatásával oldaná meg az utalást, amihez saját, nem bányászható kriptovalutáját használná. (Az IBM a Stellar kriptopénzét használja.)

Emellett maga a SWIFT is kísérletezik a blockchainnel. Világszerte 22 nagybank kapcsolódott be abba a projektbe, amelyben a nostro számlák valós idejű nyomon követésével kísérleteztek egy Hyperledger Fabric v1.0-re épülő rendszerben. A kísérlet egyébként sikerrel zárult, az elosztott főkönyvi technológiával sikerült megvalósítani azokat a funkciókat, melyek az ilyen számláknál felmerülnek (valós idejű eseménykezelés, tranzakció státuszának lekérdezése, az útvonal teljes auditja, valós idejű egyszerűsített számlabejegyzések stb.), sőt a comliance-szel sem volt gond, mert a rendszerből könnyen kinyerhetők voltak a felügyelő hatóságoknak küldendő jelentésekhez szükséges adatok.