A mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek igyekeznek minél gyorsabban minél több szakembert felvenni, hogy lépést tartsanak a kereslettel és a piac változásaival, ennek kapcsán azonban egy új fenyegetéssel is szembe találják magukat: a dedikált kémekkel és azokkal az alkalmazottakkal, akiket valahogyan rávesznek az üzleti titoknak minősülő információ kiadására. Miután az Egyesült Államok MI-szektora jelenleg fejlettebbnek számít más országokénál, az ottani vállalatok már most is elsődleges célpontjai a többi nemzetállam hírszerzési kampányainak, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol az amerikai technológiai vállalatokra a bennfentes fenyegetések kezelésében.

A bennfentes fenyegetés és a kémkedés egyébként csak azoknak a kiberbiztonsági fenyegetettségeknek a töredékét jelenti, amelyekkel az MI-cégek szembesülnek a rosszindulatú programok, az adatmodellek elvétele vagy a mesterséges intelligencia betanításra szolgáló adatkészletek mérgezése mellett. Az NSA, a CISA és az FBI február elején már közös figyelmeztetést is kiadott az (abban az esetben kínai háttérrel működő) hekkerek tevékenységével kapcsolatban. Mégis úgy fest, hogy az előbbiek jelentenek szinte megoldhatatlan biztonsági kihívást a piaci szereplők számára, még ha az amerikai kormányzat egyre több erőforrást is áldoz a technológiai titkok védelmére.

A befektetőket ezzel sem sikerül meghatni

Az Axios összeállításában megszólaltatott politikai szakértő szerint a mesterséges intelligencia területén is úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt a félvezetőiparban tapasztalhatták az elmúlt években. Az érintett szervezetek egy része még nem veszi elég komolyan a helyzetet, de a probléma ebben az esetben olyan összetett, hogy még azokat a cégeket is sikeresen feltörik és kihasználják, amelyek igyekeznek megfelelő intézkedésekkel elejét venni az incidenseknek. Még a legnagyobb MI-fejlesztők programjai sem mindig sikeresek: az FBI például nemrég kapcsolta le a Google egyik kínai mérnökét, aki egy éven keresztül félezer bizalmas dokumentumot csempészhetett ki a vállalattól.

A cikk szerint ennél rosszabbul állnak a mesterséges intelligenciában utazó startupok, ahol sokszor nem is foglalkoznak a fenti kockázatokkal – különösen, amikor a kockázati befektetők nyomásával szembesülnek az új termékek minél gyorsabb piacra vitelét illetően. Az MI-fejlesztésekre emellett jellemző, hogy az ilyen vonatkozású ellopott információt sokkal gyorsabban fel lehet használni, mint a csipgyártóktól vagy mondjuk a biotechnológiai vállalkozásoktól kiszivárgó üzleti titkokat. Ugyanis ezeknél további időt és erőforrásokat igényel a szükséges hardverek megépítése, míg a lenyúlt MI-kódok "újrahasznosítása" ebben az összehasonlításban pillanatok alatt megvalósítható.