A szervezetek ellenálló képességének javítását választotta tavaszi konferenciája témájául a Vezető Informatikusok Szövetsége.

Mátraházán tartotta tavaszi konferenciáját a Vezető Informatikusok Szövetsége. Fritsch Róbert elnök rövid felvezetője után Imre Sándor BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának összel megválasztott dékánja a kvantum-számítástechnikába alkalmazhatóságáról tartott előadást. Mint mondta, ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e kvantumszámítógép. A piac már arra figyel, hogy melyik lesz a befutó, skálázható technológia, amit akár általános, akár célfeladatokra is léhet majd alkalmazni.

A kvantumszámítógép elméleti alapjait Richard Feynman rakta le, ami nyomán két területen indultak kísérletek a gyakorlati megvalósításra: számítási feladatok megoldása célfeladatokra épített és általános célú kvantumszámítógéppel, valamint a kvantumkommunikáció.

A kvantumvilágban a véletlen (bizonytalanság) nagyon fontos szabályzó elv. Ez egyfelől hátrány, de ki is lehet aknázni, mondta Imre Sándor. Ezt egy érzékletes hasonlattal illusztrálta. A klasszikus bit olyan, mint egy pénzérme két oldala: fej (0) és írás (0), és ezen a módon próbál mindent leírni. Ezzel szemben a kvantumbit olyan, mint a feldobott és levegőben pörgő érme, amelyről csak akkor tudjuk eldönteni, hogy melyik odalát mutatja meg, ha leesik.

A dékán szerint a kvantumszámítógépek esetében is egyszerű alapszabályokra lehet építkezni. Ezek csak amiatt tűnnek rendkívül furcsának, mert érzékszerveink nem alkalmasak az érzékelésére. Sok problémát sikerült már megoldani, ám még mindig hiányzik egy "natív" kvantum-számítógépes programozási nyelv. Bár léteznek kvantumalgoritmus-tervezési módszertanok, de ezek nem univerzálisak. A konkrét megvalósítások – például a Cirq, a Q# vagy a Qiskit – pedig Imre szerint egyelőre csupán a klasszikus nyelvek "kvantumosításai".

Van már több olyan célfeladatokat ellátó algoritmus is, amire lehet építeni. Imre a nyilvános titkosítás törésére használható Short-, a rendezetlen adatbázisokban történő keresésre fejlesztett Grover- és a szintén rendezetlen adatbázisokban szélsőérték keresésére használható nyilvános Imre-algoritmust említette (utóbbi Imre Sándor kutatásának eredménye).

Ami a kvantumkommunikációt illeti, Európában is épül a titkosított kvantumkommunikációs hálózat.

Ami a jövőt illeti, Imre Sándor szerint a kvantum-számítástechnika előbb vagy utóbb, de össze fog nőni a mesterséges intelligenciával.

A rezisztencia és az ember

A szervezeti rezisztencia természetrajzáról beszélt Kádi Anna, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa. Előadásában annak az ellenmondásnak az okait boncolgatta, hogy bár racionálisan felfogjuk és elfogadjuk, hogy a változás elkerülhetetlen, mégis védekezünk ellene.

Ezt az ún. VUCA-BANI problémán keresztül próbálta megvilágítani. Bár a VUCA világ is komoly kihívást jelent (VUCA: Volatile – gyorsan változó, Uncertain – kiszámíthatatlan, Complex – bonyolult, Ambiguous – bizonytalan), egyre inkább a BANI betűszóval leírható világ felé haladunk (Brittle – törékeny, Anxious – szorongó, Non-linear – nem-lineáris, Incomprehensible – érthetetlen). Ez pedig felerősíti azt a változástól való félelmet, amely az ember eredendő sajátja.

Számos olyan tényező van, amely a változások ellenében hat. Az ismeretlentől vagy az esetleges kudarctól való félelem mellett még az olyan téves hiedelmek is szerepet játszhatnak benne, mint a mindent vagy semmit gondolkodás, azaz amikor csak azt vagyunk hajlandók sikernek elkönyvelni, ha a maximalizált célt elérjük.

Pedig a változásra való felkészülés egyre fontosabb, véli a szakember, ami például a versenyképességi kritériumok újraértelmezésében is megmutatkozik. Régebben azt mondták, hogy a nagy hal megeszi a kis halakat; ma viszont már az a felfogás, hogy a gyors hal eszi meg a lassú halakat. Ezért az a versenyképesebb, akik gyorsabb tanul és gyorsabban képes változni.

A délelőtti szekció szakmai programját egy beszélgetés zárta: Mester Sándor, a VISZ tartalommenedzsere arról faggatta Rideg Mártont, az Integritás Hatóság IT-vezetőjét, hogyan lehet egy olyan független közigazgatási szervezet informatikáját felépíteni nulláról, amelynél kiemelten fontos az adattárolás- és elemzés biztonsága.

Piaci hírek

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.