Az EU-tagállamok többsége elutasítja az európai távközlési szolgáltatók törekvését, amely szerint a big tech vállalatokat anyagi hozzájárulásra kellene kényszeríteni az 5G hálózatok és a szélessávúkapcsolatok európai kiépítésében és fenntartásában. A Reuters tudósítása szerint az Európai Bizottság illetékes vezetője, Thierry Breton csütörtökön találkozott Luxembourgban a tagországok távközlési minisztereivel, akik közül 18-an utasították el a nagy technológiai cégekre javasolt hálózati díjak kivetését, vagy minimum vizsgálatokat szorgalmaztak egy ilyen intézkedés szükségességéről és hatásairól.

Ez a hírügynökség szerint egybevág az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) múlt hónapban közzétett álláspontjával is, miközben a Deutsche Telekom, az Orange, a Telefonica vagy a Telecom Italia a nagy online üzletekre hárítaná a hálózati költségek egy részét, miután az ő adataik és tartalmaik teszik ki a hálózati forgalom nagy részét. Az Alphabet, a Google, az Apple, a Meta, a Netflix, az Amazon vagy a Microsoft értelemszerűen elutasítja az ötletét, arra hivatkozva, hogy maguk is rengeteget fektetnek a tartalom hatékonyabb közvetítését segtő megoldásokba.

Nem biztos, hogy tiszta haszon lenne

A távközlési szolgáltatók elképzeléseire egyébként az EB is fogékonynak látszott, talán nem teljesen függetlenül attól sem, hogy Breton korábban a France Telecom és az Atos vezérigazgatójaként is dolgozott. Az európai távközlési miniszterek azonban arra hivatkoztak, hogy nem készült elemzés az esetleges hálózati illeték hatásairól, tekintettel például az elmaradó beruházásokra vagy arra a lehetőségre, hogy a big tech szolgáltatók egyszerűen a fogyasztókra háríthatják majd a többletköltségeket. Felmerülhet az uniós hálózatsemlegességi szabályok megsértése is, amiről itt írtunk részletesebben.

A Reuters forrásai szerint a hálózati sarcot Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Litvánia, Málta és Németország képviselői is kritizálták, de Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és nem utolsósorban Magyarország az ötlet támogatói között volt. Lengyelország, Portugália és Románia vagy semleges álláspontot képviselt, vagy hivatalosan nem is foglalt állást. Az Európai Bizottság várhatóan június végéig tesz közzé egy jelentést az érintettek visszajelzéseinek összefoglalójával, ami meghatározná a jogalkotási javaslat további útját.