Arra világított rá egy, a napokban megjelent, a Brigham Young University és a Google Chrome mérnökei által közösen tető alá hozott kutatás, hogy az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a biztonsági figyelmeztetések zömét. Annál magasabb ennek aránya, minél inkább elfoglaljuk magunkat valami mással, például gépelünk, videót nézünk, file-okat böngészünk, azaz másra koncentrálunk. Márpedig miért üldögélne valaki csak úgy a monitor előtt – az ilyen figyelmeztetések zöme egyéb tevékenység közben éri a felhasználót.

Ennek eredménye, hogy ezek a jelentések akár 90 százalékos arányban is a kevésbé fontos feladatok közé sorolódnak fejünkben. Mindez pedig abból következik, hogy míg a digitális világban egyre hatékonyabbá válik a párhuzamos végrehajtás, a multitasking, az emberek – az agy felépítéséből, működéséből adódóan – nem szerepelnek jól ilyen helyzetben. Idegrendszerünk korlátai miatt még a legegyszerűbb feladatokat sem tudjuk párhuzamosan elvégezni jelentős teljesítményveszteség nélkül.

Nézzünk néhány példát!

A tanulmány szerint az emberek 74 százaléka hagyja figyelmen kívül a felugró biztonsági üzeneteket, miközben éppen egy webodalt készül bezárni. 79 százalékra kúszik fel ez az arány, ha a figyelmeztetés videonézegetés közben jelentkezik, és 87 százalékra, ha éppen információátadással foglalkozik valaki, például egy ellenőrzőkódot ad meg.

A kutatás készítői úgy találták, hogy a legnagyobb figyelmet akkor kapják a biztonsági figyelmeztetések, ha éppen alacsony terhelés éri az emberi észlelőrendszert. Videonézés után, oldalbetöltésre várva vagy azt követően, hogy elvégzett valamit egy weboldalon. Az idegi aktivitás jelentős mértékű csökkenését mutatta ki a kutatás abban az esetben, ha a biztonsági incidensről tájékoztató üzenet megszakított egy feladatot, azzal szemben, mint amikor a felhasználó magára az üzenetre reagált.

Mindezt úgy derítették ki, hogy fMRI szkennerrel mérték a vizsgálati alanyok agytevékenységét, miközben számítógépes feladatokat végeztettek el velük. Az így előállt eredmények ismeretében a biztonsági szoftverek és szolgáltatások fejlesztői átgondolhatják, hogyan és főleg mikor érdemes egy-egy incidensről tájékoztatni ügyfeleiket – hiszen jelenleg ezeknek az üzeneteknek a zöme hatástalan marad.

Az agy lassan bootol újra

Az emberi multitask problematikája nem csupán annyi, hogy egyszerre csak egy témával tudunk foglalkozni, számoltunk be korábban a helyzetről. Sokkal nagyobb időrabló, hogy ha egy feladat közben megszakítanak, és áttérünk valami másra, mivel a megszakítás végeztével jóval több idő visszaállítani a fókuszunkat az eredeti munkánkra.

Az így kieső aktív idő akár tízszerese is lehet a megszakítás idejének. Egy munka közben beeső telefonhívás például tarthat akár csupán 30 másodpercig, mégis átlagosan 5 perc szükséges ahhoz, hogy az agyunk teljes egészében visszaálljon a hívás előtti munkamenetre. Egy irodai dolgozó idejének átlagosan 28 százalékát vesztegeti el mindennap a megszakításokra és az ezeket követő visszaállásra.