Indiában már a koronavírus előtt sem volt könnyű a mindennapi élet. Különösen a nagyvárosokban nem, ahol a túlzsúfolt utakon a műszaki vizsgát ránézésre elbukó veterán járművek hada ontja magából a káros gázokat. A fővárosban 2019 novemberében például szigorú korlátozásokat kellett elrendelni a kritikussá vált légszennyezettségi adatok miatt.

Narendra Modi miniszterelnök a tarthatatlan állapotokat egy múlt pénteken bejelentett akciótervvel igyekszik felszámolni. A program fő célpontjai a veterán, környezetvédelmi szempontból legproblémásabb autók, amelyeket immár szervezetten, korszerű technológia alkalmazásával igyekeznek majd kivonni a forgalomból.

Vehicle scrapping will help phase out unfit & polluting vehicles in an environment friendly manner. Our aim is to create a viable #circulareconomy & bring value for all stakeholders while being environmentally responsible.

— Narendra Modi (@narendramodi) August 13, 2021

A Twitteren több mint 70 millió követővel büszkélkedő politikus a bejelentés kapcsán megjegyezte, hogy az állami szerepvállalás mellett szükség van a fiatalok és a startupok segítségére is. Együtt pedig remélhetőleg egy olyan újrahasznosítási ökoszisztémát tudnak felépíteni, amely mindenki számára hasznot hoz.

Értékes mellékes

A haszon egyik kézzel fogható példája az így visszanyert ritkaföldfém-készlet lehet. Ezek ugyanis csak a világ nagyon kevés pontján bányászhatók gazdaságosan, ellenben elengedhetetlen alapanyagként szolgálnak az elektronikai iparban. A miniszterelnök külön kitért erre a témára is, megemlítve, hogy az országnak csak tavaly több mint 3 milliárd dollár értékben kellett ezekből a fémekből importálnia.

A most bejelentett "roncstalanítási" akció így nem csupán a környezetvédelem szempontjából érdekes, hanem jelentős gazdasági potenciállal is bír. Az újrahasznosításban érdekelt szereplők mellett pozitív löketet kaphat az a szintén kormányzati terv, amelynek keretében a határokon belülre csábítanánák az informatikai szektor jelentős szereplőit. A csipgyártókat például dollármilliárdos ösztönzőkkel igyekeznek magukhoz édesgetni. Utóbbiak számára pedig különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a gyártáshoz elengedhetetlen ritkaföldfémek.

Nem is olyan ritkák, de problémásak

A ritkaföldfémelemek csoportjába tizenhét kémiai elem tartozik, és nevükkel ellentétben egyáltalán nem olyan ritkák. Még a két legritkábban előforduló is 200-szor gyakoribb, mint az arany. A probléma csak az, hogy mindössze a bolygó néhány pontján fordul elő olyan koncentrációban, hogy gazdaságosan ki is lehet termelni. Egy 2017-es becslés szerint a mindössze 13 ország rendelkezik számottevő tartalékkal. Kína ebből a szempontból valóságos óriásnak számít: a globális termelés négyötödét adja, és a teljes készlet több mint harmadával rendelkezik. (A távol-keleti ország nem egy ízben kereskedelmi-politikai bunkósbotként is felhasználta már különleges helyzetét.)

A ritkaföldfémek iránti kereslet növekedését az elektronikai ipar fejlődése indította be a 60-as években, amikor a színes televíziók kezdtek terjedni. Kína azonban később, a 80-as években indította be a termelését, és a 90-es évekre a világ vezető exportőre lett. Részesedése 2010-ben érte el a csúcsát, abban az évben a globális ritkaföldfém-kitermelés 95 százaléka Kínában történt. Azóta volt némi visszarendeződés, de továbbra is 80 százalék körüli a részesedése.

Ma már szinte minden iparágban kulcsfontosságú szerepet kapnak a ritkaföldfémek. A legnagyobb felhasználók a technológiai vállalatok, az autógyártók, az akkumulátorgyártók és a védelmi ipar. A katonai éjjellátó készülékekhez ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint például a kommunikációs berendezésekhez vagy az autók katalizátoraihoz. Bár a 90-es években, amikor a ritkafölfémek ára az egekbe szökött, komoly kutatások kezdődtek ezeknek az anyagoknak a helyettesítésére, illetve az igény csökkentésére, egyelőre korlátozott eredményeket sikerült csak elérni.