Az elmúlt tizenkét hónapban az Alibaba és a Tencent összesen több mint 10 milliárd dollárt fektettek a kiskereskedelmi terjeszkedést célzó üzletekbe, ami az online elérés mellett a fizikai boltok csatlakoztatását jelenti a szolgáltatók rendszereihez. A két nagyvállalat, melyek együttes cégértéke mára túllépte az ezer milliárd dollárt, a beszámolók szerint egyre komolyabb harcot vív egymással fizikai értékesítési pontok fölötti befolyásért, így az árverseny mellett a jövőben is egyre komolyabb forrásokatállítanak az agresszív terjeszkedési stratégia mögé.

Az Alibaba jelenleg a kínai piac vezető e-kereskedője, Ant Financial nevű, nemsokára tőzsdére kerülő leányvállalata pedig a mobil fizetési szegmens legerősebb szereplője. A Tencent a digitális fizetési szolgáltatások mellett a jözösségi médiában és a játékiparban különösen erős, ezen felül többségi tulajdonosa a JD.Com-nak, a második legnagyobb kínai online kiskereskedőnek.

A két vállalat egy sor partnerséggel igyekszik az Alibaba felvenni a versenyt az Alibabával szemben: egyebek mellett a világ két legnagyobb áruházláncával, az amerikai Walmarttal és a francia Carrefourral is együttműködnek. Előbbi szintén bevásárolta magát a JD.Com-ba, utóbbi esetben pedig a Tencent jelentett be jövőbeni befektetéseket a francia multi kínai egységébe. (Az Alibaba eközben az Auchannal állapodott meg tavaly novemberben, ami gyors döntésre kényszerítette a kínai piacról való teljes kivonulást fontolgató Carrefourt.)

A fizikai értékesítési pontokon múlik a növekedés

A Tencent az elmúlt időszakban részesedést szerzett a Yonghui és Wanda Commercial láncokban, a ruházati termékben utazó Vipshopban és Heilan Home-ban, nem sokkal ezelőtt pedig a Bubugao élelmiszeráruházakkal kezdett együttműködést. Az Alibaba a maga részéről újabb befektetéseket ütött nyélbe a Suning.com, az Intime Retail, a Sanjiang Shopping Club, a Lianhua Supermarket és az IKEA-szerű Easyhome láncokban.

A két társaság eközben a cloud szolgáltatások és a saját big data platformok építésére koncentrál, a jelenleg is zajló téli olimpiai játékok e-kereskedelmi hátterét és bizonyos felhőszolgáltatásait is Alibaba biztosítja.

Miután Kínában a kiskereskedelmi forgalom 85 százalékát a fizikai boltok termelik, a fizetési szolgáltatások szempontjából is nagyon fontos belépési pontnak számítanak. Már csak az arányok miatt is ez az a terület, ahol az e-kereskedelmi szolgáltatók komoly növekedést érhetnek el, ezért nem meglepő, hogy a nagy technológiai cégek mind ki akarják hasítani belőle a maguk szeletét.

A kínai mobilfizetési piacot egyébként 13 ezer milliárd dollárosra becsülik, amelyen az Alibaba Alipay platformja a legerősebb, de a Tencent saját megoldása is gyorsan zárkózik a Weixin chat alkalmazás népszerűségét kihasználva.

A Reuters beszámolója szerint a helyi boltok kényszerhelyzetbe kerültek, és egyre többen úgy érzik, hogy muszáj elköteleződniük valamelyik óriás szolgáltató irányába a kettő közül, máskülönben a konkurencia felfalja őket. Persze a rendszerek nyilvánvaló előnyöket is biztosítanak a kereskedők számára, hiszen hozzáférést kapnak az említett fizetési rendszerekhez, logisztikai hálózatokhoz vagy akár közösségimédia-jelenléthez – nem beszélve arról az irdatlan adattömegről és analitikai készségekről, amelyekkel a techcégek rendelkeznek.

Az Alibaba például két hete is közel félmilliárd dollárt invesztált a Beijing Shiji Information Technology kiskereskedelmi big data platformot fejlesztő leányvállalatába, és a Taobao online piactéren keresztül stratégiai keretmegállapodást kötött a 300 ezer kiskereskedelmi partnerrel rendelkező Shiji-vel, amelybnek a Taobao már 2014 óta kisebbségi tulajdonosa. Ez az Alibaba közleménye szerint hozzásegíti majd a vállalatot, hogy még hatékonyabban támogassa a fizikai boltokat a digitális gazdaságban való érvényesülésben.

A tengerentúlon az Amazon ugyanekkora lendülettel dolgozik fizikai jelenlétének erősítésén, és az év végén sikerként könyvelte el, hogy már megszerezte az amerikai kiskereskedelmi piac 4 százalékát. Ahogy arról nemrég mi is beszámoltunk, a Walmart eközben majdnem ugyanekkora jelenlétet kapart össze magának az e-kereskedelemben, és a két kereskedő egymás területére próbál benyomulni – a párhuzamosságok már egészen odáig mennek, hogy a Walmart befektetői komolyan felvetették a cég hatalmasra növekedett cloud infrastruktúrájának, illetve szabad kapacitásainak monetizálását, egy az egyben az Amazon és az AWS mintájára.