Az Apple fejlesztői világkonferenciáján (WWDC) jelentették be azokat a felhasználói adatok védelmét érintő változtatásokat, amelyek a korábbinál sokkal nagyobb felhasználói kontrollt biztosítanak a gyártó új operációs rendszerei alatt futó Safariban. A dolog lényege, hogy a WebKit motor Intelligent Tracking Prevention nevű biztonsági funkciója már nem csak időben korlátozza az oldalakon átnyúló követési megoldásokat a sütik törlésével. Letöltéskor ugyanis a pluginok által kért adatokat sem küldi el alapértelmezett módon, és egy figyelmeztető üzenetben kéri a felhasználó hozzájárulását.

Ez minden olyan esetben érdekes, amikor a weboldalakon valamilyen harmadk féltől származó modul működik. Ilyen például a Facebook Like gombja, amely minden esetben belépteti a felhasználót, így a Facebook könnyedén feltérképezheti, hogy milyen oldalakat látogattunk meg a neten – még akkor is, ha magát a Facebookot egyáltalán nem kerestük fel. Ahogy arról tavaly év végén beszámoltunk, a Ghostery statisztikája szerint négyből három lap valamilyen módon kémkedik a látogatói után; a Google az összes publikus weboldal 60, a Facebook pedig közel 30 százalékán van jelen valamilyen trackerrel.

Nem is kerülgették, hogy a Facebookról van szó

A bejelentés során az Apple is szokatlanul nyíltan beszélt róla, hogy az új funkció milyen online gyakorlatok ellen irányul. A Facebookot nevesítették is, de a prezentációból teljesen nyilvánvaló volt, hogy a másik célpont a mindenhol felbukkanó Google. A cég szoftverfejlesztésért felelős alelnöke elmondta, hogy mindenki jól ismeri a kedvelésre vagy megosztásra szolgáló gombokat, amelyekről kiderült, hogy akkor is nyomon követik a felhasználókat, ha azok nem kattinanak rájuk – az Apple pedig ebben az évben kikapcsolja őket, jobban mondva a felhasználókra bízza, hogy mennyit adnak fel a magánéletükből.
 

Valami ilyesmit kell elképzelni (forrás: The Verge)

Az Apple vonatkozó sajtóközleménye is nevesíti a "Like" és "Share" gombokat, illetve a közösségi médiát, és egyszerűsített rendszerinformációt emleget. Ennek nyomán az egyik Mac ugyanolyannak fog kinézni kívülről, mint a másik, és a hirdetési kiszolgálók dolga sokkal nehezebb lesz, ha passzív módon követni akarják a netezőket. A hirdetési szolgálatók egyébként már tavaly, az az Intelligent Tracking Prevention első bejelentésekor is "az internetes gazdasági modell szabotálásán" siránkoztak, mások pedig azon agyaltak, hogy ha a Safari alatt kényelmetlenebb lesz a Facebook használata, akkor sokan átszoknak majd más böngészőkre.

A mostani lépést sokan azért is tartják jelentősnek, mert az új oldalletöltési eljárásból akár általános gyakorlat lehet. Másrészt ha a Safari felugráló ablakocskáit a felhasználók idegesítőnek tartják, az nem biztos, hogy az Apple-nek jelent majd gondot – elképzelhető, hogy a weboldalak üzemeltetői látják majd jobbnak, ha emiatt kiszemetelik a site-okról mindazokat a modulokat, amelyek kiváltják a böngésző biztonsági figyelmeztetéseit.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

Természetesen az Apple helyzete annyiban könnyű, hogy vezető technológiai vállaltként nem igazán van rászorulva a személyre szabott hirdetésekből származó bevételekre, a versenytársak zsebéből viszont kihúzhatja azokat a pénzeket, amelyeket az ő platformjain keresnek. A Facebookal és általában a tech multik online adatkezelésével szembeni bizalmi válság a megfelelő alkalmat is megteremtette, hogy az Apple támadásba lendüljön. Tim Cook a magánélet elleni inváziónak nevezte a Facebook modelljét, amit Mark Zuckerberg locsogásnak minősített.

Az is a napokban derült ki, hogy az Apple nem mindig volt ennyire elkötelezett a Facebook-felhasználók személyiségi jogainak védelmében. A lényeg azonban mindenképpen az, hogy lassan elindul egy olyan szabályozási és önszabályozási folyamat, amely az eddiginél sokkal erősebb felhasználói kontrollt biztosíthat az adatok fölött – a végeredmény szempontjából pedig mindegy, hogy valaki meggyőződésből vagy érdekből áll be a sorba.