A Kínai Tudományos Akadémia egy olyan félvezetőipar felépítésére tett javaslatot, amelyik képes megkerüli az Egyesült Államok technológiai exportra vonatkozó korlátozásait. A The Register egy akadémikusok által jegyzett cikkből idézve arról ír, hogy szerintük Kínának mindent meg kell tennie az alapvető félvezetőipari képességek felépítésére, irányt mutatva az önellátás és az önálló fejlesztések felé. Ehhez pedig megfelelő kutatási témákra, a kutatást előmozdító tehetségek megtalálására, illetve a munka erdményeinek sikeres bevezetésére lesz szükség a kereskedelmi forgalomban.

A lap összeállításából kiderül, hogy az akadémikusok a meglévő szabadalmi portfóliókat is akadályként atonosítják a kínai csiptechnológia fejlődésében, mivel a meglévő technikák alkalmazása ételemszerűen a védett szellemi tulajdon felhasználásával jár. Ezért azt sürgetik, hogy a félvezetőiparra vonatkozó kínai politika határozottabban támogassa az eredetiségre törekvő tudósokat, emellett pedig álljon ellen az alacsony szintű és más eredményeket követő (follow-up) kutatásoknak, hogy az amerikai vagy dél-koreai módon az ismert félvezető-fizikán túlmutató innovációra koncentráljanak.

Ennyire azért nem lesz egyszerű

A szerzők úgy látják, hogy mindebben a fizikai infrastruktúrának is támogatnia kellene a kutatókat, az akadémiai karrierutakban pedig jutalmazni kellene a félvezetőipari újításokat, illetve az ilyen publikációk elkészítéséhez szükséges erőfeszítéseket. Az egyetemi kurzusokba, kutatóintézetekbe való befektetést és az ott dolgozók ösztönzését elengedhetetlennek gondolják az olyan technológiák a kifejlesztéséhez, amelyeket aztán a szankciókra való tekintet nélkül alkalmazhatnak – igaz, a dokumentum nem tér ki az új eszközök gyártására, amit a korlátozások ugyanúgy érintenek.

Mint korábban már kiderült, ez legalább akkora probléma, mert Kína már eddig is rengeteg félvezetőipari kutatást és fejlesztést finanszírozott. Ennek eredményeként megfelelő csiptervező képességekkel rendelkezik, de kevés kapacitása van a fejlett termékek előállításához, és az ilyen gyártóüzemek beindításával is gyakran vallottak kudarcot. Így lehetséges, hogy Kína meglepő módon a világ legnagyobb félvezetőimportőre, és ezért fájnak annyira az országnak az amerikai szankciók.

A The Register felhívja rá a figyelmet, hogy az akadémikusok cikkét a WeChat oldalain tették közzé és terjesztik, vagyis Peking helyesli a benne foglaltakat. A hatóságok már tavaly is egyre szigorúbban léptek fel azzal kapcsolatban, hogy nem a kitűzött ütemben haladt a kínai félvezetőipar felfuttatása, mert a jelek szerint elsikkasztották a kínai félvezetőgyártás fejlesztésére szánt pénzeket. A cikk viszont azt sugallja, hogy ezúttal a politikai vezetés is támogatja az alternatív megközelítések nyilvános kitárgyalását.