Ismét bebizonyosodott: nem a gyártóipar az az ágazat, ahol érdemes gyorsan rácsatlakozni a divattrendekre. A szektor beruházásigénye magas, a beruházások megtérülése lassú, a gyártórendszerek életciklusát pedig nem években, hanem évtizedekben mérik. Ezek a körülmények komoly akadályai annak, hogy a legújabb technológiai irányokat gyorsan adaptálják az iparvállalatok, hívja fel a figyelmet a Forrester az okosgyártás jövő évi kilátásait elemző előrejelzésében.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az ipar egyáltalán nem követi a technológiai hájpokat. Megmutatkozott ez az 5G-ben, és megmutatkozott ez a metaverzum esetében is. Az új technológiákhoz fűződő túlzott várakozások azonban sokkal gyorsabban lecsengnek, mint például az informatikai szektorban. A Forrester szerint a jövő év elsősorban arról szól majd, hogy ezeket az általában kívülről érkező hangzatos ígéreteket mind a szállítók, mind a reménybeli felhasználók némileg újrakalibrálják.

Rossz hír a Siemens–Nvidia-szövetségnek

Ez az újrakalibrálás leginkább az ipari metaverzumot érinti majd, melynek egyik legfontosabb képviselője a Siemens és az Nvidia. A két cég tavaly nyáron jelentette be ipari metaverzumként funkcionáló platformját. A mechanikus gépekből, elektronikai berendezésekből, alkalmazásokból, tervezési- és vállalatirányítási rendszerekből származó adatokat beleöntik az Nvidia Omniverse digitálisiker-platformjába, amely azokból létrehozza az üzem fotorealisztikus szimulációját. A szimulációban egy gyártási rendszer bármely eleme vizsgálható, optimalizálható, mivel azonnal megmutatja egy-egy módosítás hatását az egész folyamatra.

A Forrester szerint azonban az ipari metaverzum egyelőre nem több névmágiánál: a meglévő technológiákat csupán azért nevezték át, hogy kihasználják a metaverzum körüli hájpot. De mivel nem volt mögötte valódi tartalom, gyorsan kiüresedett, és akár el is tűnhet a süllyesztőben. Az elemzők szerint félő azonban, hogy a vállalatok vezetői a fürdővízzel kiöntik a gyereket is, azaz fontos és előremutató projekteket állítanak le csak azért, mert azokat a jobb eladhatóság miatt ipari metaverzum név alatt indították.

A Forrester szerint sok projekt felelőse ennek úgy megy elébe, hogy igyekszik át(vissza)keresztelni projektjét. Már nem metaverzumról beszél majd, hanem AR/VR technológiáról meg digitális ikerről, ipari IoT-ról és így tovább – és ezen a módon igyekszik megmenteni a projekt költségvetését. Ezek a technológiák ugyanis már beváltak, sok helyen a napi gyakorlat részei.

Az MI-vel már óvatosabbak

A metaverzum-hájp viszont sok gyártóipari vezetőnek jó lecke volt arra, hogyan közelítsen a mesterséges intelligenciához. A Forrester ezzel kapcsolatban egy nyáron végzett kutatására utal, amelyben a csúcstechnológiai vagy ipari termékeket előállító gyártóvállalatok vezetőinek mintegy fele azt mondta, hogy legfeljebb kísérleteznek a generatív MI-vel.

A magyarázat erre az, hogy mivel az ipari munkafolyamatokban bonyolult interakciók vannak (a beszállítói lánc tagjai és a gépek között egyaránt), minden olyan új technológia bevezetése nagyon kockázatos, ami nincs a legapróbb részletekig kitesztelve. A menedzsment pedig nem akarja megkockáztatni, hogy a generatív MI hibái (pl. hallucináció) miatt csökkenjen a termelékenység (sokan félnek a gyártóberendezések megrongálódásától és a balesetektől is).

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a generatív MI-nek ne lenne tere a gyártóiparban, figyelmeztet a Forrester. A leggyorsabban azok a vállalatok fogják tudni hasznosítani, melyek megkezdték a IT és OT rendszerekből származó adataik strukturálását, tisztítását és elemzését.