Miközben mindenki a Facebookot gyepálja a Libra rendszer miatt, a Telegram mögött álló fejlesztőcsapat csendben felhúzott egy blockchain alapú fizetési rendszert, a Telegram Open Networköt (TON). A rendszerhez egy kriptopénz is tartozik majd, amit gram-nak hívnak.

Nagyon sok pénz ment bele

A Telegram mögött álló csapa projektje igazi sikertörténet, a TON fejlesztésére állítólag 1,7 milliárd dollárt sikerült összekalapozni, részben ICO (Initial Coin Offering) keretében történő tokenkibocsátással, részben tőkebevonással. (A titkosított kommunikációt biztosító Telegram alapítója az a Pavel Durov, aki annak idején felhúzta az orosz Facebookként is emlegetett Vkontakte közösségi oldalt.)

Bár a projekt már több mint másfél éve tart, egyelőre a token nem jelent meg, de ha minden igaz, ez már októberben megtörténik, és azzal párhuzamosan a TON is elindulhat. Ez pedig azt jelenti, hogy a Telegram több mint 360 millió felhasználója a gram-mal egy új, globális és könnyen kezelhető kriptopénzhez jut. A rendszer klasszikus elosztott rendszerű lesz: a Telegramnak sem lesz ellenőrzési joga a rendszer fölött.

Bár egyes szakértők szerint a Libra elindulása elszívhatja a levegőt az egyéb kriptopénzek elől, azért nem szabad leírni a TON-ban rejlő lehetőségeket. A 360 millió felhasználó ugyanis nem kevés, ráadásul a Telegram-használók az átlagnál biztonságtudatosabbak, ezért valószínűleg szívesebben választanak egy olyan rendszert, aminek a fejlesztőiben megbíznak. (Persze a Telegram sem feltörhetetlen, mint azt iráni hekkerek bebizonyították.)

A béta elindult

Szeptember elején elindult a rendszer bétája, azt azonban még nem nagyon lehet tudni, hogy teljesíti-e az ígéreteit. Például kérdés, hogy mennyi tranzakciót képes egyszerre kiszolgálni, és legalább olyan biztonságos-e, mint a Telegram.

Az viszont érdekes, hogy a fejlesztés mennyire a radar alatt maradt. Kétségtelen, hogy kisebbek az ambíciói, mint a Libra rendszernek, amely akár generális fizetési platformmá is válhatna, de mégis csak egy több százmilliós aktív felhasználói bázisra építhet.

A Decrypt című lap megkeresett néhány pénzpiaci szabályozó hatósággal és központi bankkal, hogy megtudja, hogyan viszonyulnak a Telegram kriptopénzéhez.

A német központi bank például nem is hallott róla, ahogy az Európai Központi Bank szóvivője pedig azt a választ küldte, hogy a TON is egy klasszikus kriptopénz-kísérlet, ráadásul a fejlesztésének egy korai szakaszában, így irreleváns a szabályozó hatóságok és a jegybankok szempontjából.

A TON vezetői ugyanakkor érthetőnek tartják a szabályzók közönyét. Rendszerük ugyanis valóban elosztott, így nincs olyan kitüntetett helyzetben lévő személy/szervezet, aki kezeli a fizetési rendszert. Így az sincs, akinek meg kellene felelnie a szabályzói követelményeknek – mondta a Decryptnek a TON Labs alelnöke, Pavel Prigolovko.

Kockázatok és mellékhatások

Pedig kockázatok azért vannak itt bőven. Egyrészt ha elindul, elvileg ez lesz a világ legnagyobb elosztott hálózata, ugyanis a Telegramnak szerves része lesz a gram-hoz készített wallet függetlenül attól, hogy a felhasználó akarja-e vagy sem. Az sem megnyugtató egyes szakértők szerint, hogy nem lehet tudni, hogyan tárolja a rendszer a személyes adatokat. (Prigolovko szerint ez nem kérdés, hiszen nem tárolnak személyes adatot, csak a tranzakciókat, de azokat teljesen transzparensen.)

De problémás lehet a gram-mal történő kereskedés is, mivel az első tőzsde, ahol bevezetnék a kriptopénz kereskedelmét, a BlackMoon lenne, aminek társalapítója ugyancsak Prigolovko.

A TON fejlesztői mindenesetre igyekeznek megszerezni potenciális felhasználóik bizalmát. Szeptember elején elérhetővé tették a rendszer kódját (LGPL licenc alatt), és alapos dokumentációt is mkellékeltek hozzá.