Alaposan felturbózná a jogi szektora hatékonyságát Kína a mesterséges intelligenciára támaszkodva. Az állami tulajdonban lévő China Daily beszámolója szerint mindez a Legfelsőbb Népbíróság frissen kiadott irányelvéből olvasható ki.

A dokumentum 2025-ig időt egy olyan MI-hálózat kialakítására, amely megfelelően tudja támogatni a joggal kapcsolatos szolgáltatásokat és eljárásokat. A megfogalmazott célok szerint a mesterséges intelligencia "jobban szabályozott" és hatékonyabb infrastruktúrája támogatná a jogi ügyek kezeléséhez szükséges valamennyi folyamatot. Ennek magában kell foglalnia az MI mélyreható integrációját, az intelligens bíróságok létrehozását és a "digitális igazságszolgáltatás" magasabb szintjét.

Fontos kitétel, hogy a mesterséges intelligencia fejlettebb alkalmazása azonban nem befolyásolhatja hátrányosan a nemzetbiztonságot, nem veszéleztetheti államtitkokat, valamint nem sértheti a személyes adatok biztonságát.

A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy magukat a bírói ítéleteket is gépekre szeretné bízni Peking. A döntéseket ebben az új rendszerben továbbra is emberi bírák hozzák majd meg. Az algoritmusok ezt a folyamatot maximum támogatják, illetve bizonyos feladatok "átvállalásával" javítják a bíráskodás hatékonyságát. A népbírósági iránylev szerint a mesterséges intelligenciával működtetett rendszer a nyilvánosság számára is nagyobb hozzáférést biztosíthat a jogi szolgáltatásokhoz, és segítheti az ügyek hatékonyabb megoldását.

Technológiára támaszkodó jogászkodás

Kínában nem ez az első kezdeményezés a technológiai lehetőségek kiaknázására a témában. Egy tavaszi bejelentés szerint például szintén 2025-ig kell majd megalkotni egy blokklánc-alapú rendszert, amely a kínai bíróságokat és más ágazatok kötne össze a "társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása" érdekében.

A kínai jogrendszer fejlettségét jelzi, hogy már tavaly is 11,5 millió ügyet nyújtottak be online. Idén ősztől pedig 350 ezer mediátor használta azt a Legfelsőbb Népbíróság által kifejlesztett platformot, amely az ügyvédek munkáját igyekszik gyorsítani a viták online rendezésével.

Peking általánosan is nagy szerepet szán a mesterséges intelligenciának. A korábban ismertetett kormányzati célkitűzések az ország gazdasági növekedésének fő hajtóerejeként emlegetik az MI-t. Ennek megfelelően Kína 2030-ra világelső pozícióba kívánja magát lavírozni a mesterséges intelligencia területén. (Más kérdés, hogy a kormányzati álmok és a valóság nem mindig esnek egybe.)