A tavalyi eredményekhez képest lényegesen eltérő képet fest a KPMG idei felmérése a vezérigazgatók aktuális helyzetértékeléséről és fejlesztési prioritásairól. A válaszok alapján például a cégek növekedési kilátásait immár leginkább a geopolitikai kockázatok és politikai bizonytalanság veszélyezteti, miközben természetesen mindenkit nagyon érdekel, és aktívan igyekszik feltérképezni a generatív algoritmusokban rejlő lehetőségeket.

A nemzetközi tanácsadó cég CEO Outlook 2023 felméréséhez idén is a világ legnagyobb szervezeteinek első számú embereit kérdezték meg. Az 1325 vezérigazgató kikérdezésére augusztus 15. és szeptember 15. között került sor, tehát a kutatási eredmények meglehetősen aktuális álláspontot tükröznek.

Míg a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom igen erős és nagyjából változatlan maradt az előző évi felméréshez képest (73 százalék a tavalyi 71 százalékkal szemben), addig jelentős elmozdulás történt a téren, hogy a vezérigazgatók mit is tekintenek kockázatnak a vállalkozásuk növekedése terén.

A vezetők a geopolitikai és a politikai bizonytalanságot tartják a legnagyobb növekedési kockázatnak, annak ellenére, hogy ez a tényező tavaly – már az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után – sem tartozott az öt legnagyobb rizikófaktor közé, ez bizonyítja, hogy mára már nem csupán rövid távon számolnak a hatásával.

A potenciális haszon elnyomja az etikai kérdéseket

A vezérigazgatók a turbulens világgazdasági környezetben fokozottan hisznek a digitalizáció erejében és nagymértékben fektetnek be például a generatív mesterséges intelligenciába, mert versenyelőnyt remélnek tőle. Tízből 7 vállalatvezető középtávú befektetéseinek élén a generatív MI áll, és minden második vezető (52 százalék) három-öt éven belül már a befektetéseik megtérülésére is számít.

Bár a vezérigazgatók hajlandóak beruházni az új technológiába, a legtöbben (57 százalék) az etikai kihívásokat hozzák fel visszatartó erőként. Az aggodalmak közt a rangsorban 55 százalékkal második a megvalósítás költsége, míg a vezetők fele említi a szabályozási és a technikai képességek hiányát. Tízből kilenc (87 százalék) vállalatvezető ugyanakkor tart attól, hogy az MI előretörése magával hoz új, kifinomultabb kibertámadási technikákat is.

Leszámolnának a távmunkával

A mesterséges intelligencia által felkavart technológiai környezetben megnőtt az igény a gyorsabb reagálásra, a hatékonyabb együttműködésekre. Emiatt is támogatják egyre szilárdabban a vezérigazgatók a pandémiát megelőző munkarendet: a többség (64 százalék) azt jósolja, hogy a következő három évben teljes mértékben visszatérnek az irodai munkavégzéshez. A megkérdezett vezérigazgatók elsöprő arányban (87 százalékuk) azt is kilátásba helyezik, hogy az irodai munkavégzést ösztönözni is fogják pénzügyi jutalmazás vagy akár előléptetés formájában.

Utóbbi egyáltalán nem meglepő, hiszen a téma meglehetősen összetett és kényes természetű. A dolgozók egy jó részében hatalmas ellenállás van a régi normálishoz való visszatéréssel szemben. Sokan örökre kiegyeznének egy lazább, hibrid munkarenddel, ami azonban a jelek szerint nem feltétlenül vág egybe a menedzsment elképzeléseivel. A helyzet kezelésére pedig alapvetően két eszközt lehet bevetni: a korbácsot vagy a mézes madzagot.