Egy frissen publikált kutatás szerint az alsóbb szintű alkalmazottak átlagos képzettségének növekedését eredményezik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségekbe történő vállalati befektetések, miközben "ellaposítják" a szervezetet, vagyis hozzájárulnak a közép- felső vezetői szerepek számának csökkenéséhez is. Az egyetemi kutatók és MI-szakértők által jegyzett tanulmány megállapítás alapján az ilyen helyeken úgy növekszik a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai) végzettséggel rendelkező, de kevéssé tapasztalt alkalmazottak aránya, hogy a felettes beosztásokezzel párhuzamosan egyre kevesebb hangsúlyt kapnak.

A The Register által szemlézett kutatás minderre az azokból az amerikai álláshirdetésekből következtet, amelyek a mesterséges intelligenciával és az ahhoz kapcsolódó szoftveres alkalmazásokról szólnak, illetve a Cognism 535 milliós önéletrajzi adatkészletére épül, kereszthivatkozásokkal a tőzsdén jegyzett cégeket és összesen több mint 180 millió álláshirdetést lefedő adatbázisokkal a 2010–2018-as időszakra. A kutatók ennek alapján kizárták a technológiai szektor vállalatait a különböző értékelt iparágakból, mivel ezek feltételezhetően az MI-eszközök gyártói, bár a laposabb szervezetek irányába mutató tendencia a közelmúltban már náluk is megfigyelhető volt.

Legalul és legfelül érdemes aggódni

A kutatók úgy találták, hogy az általuk azonosított trend hasonló az informatikai fejlesztések hatásaihoz, miközben ellentétes azoknak a kommunikációs technológiáknak a hatásával, amelyek csökkenti a szervezeti autonómiát és növelik a központosítást. A lap ennek kapcsán egy másik, 2021-ben közzétett tanulmányt is idéz, ami azt mutatja be, hogy általában a foglalkoztatást vagy az egyes iparágakat tekintve nincs észrevehető kapcsolat a mesterséges intelligencia expozíciója és a munkahelyek száma vagy a bérek növekedése között, vagyis ebben nem volt látható szerepe annak, hogy az MI-t korábban emberek által végzett feladatok elvégzésére is felhasználják.

Ez változhat meg valamelyest az egyre több magasabban képzett junior munkavállaló felvételével, illetve a közép- és felső vezetők létszámának csökkentésével. A The Register riportja alapján az MI prediktív képességei lehetővé teszik, hogy az alkalmazottak a visszafogottabb vezetői ellenőrzés mellett is jobb döntéseket hozzanak, ami azonban nem egyenértékű az automatizálással, vagyis a rutinfeladatok átvételével. Más szóval, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos céges befektetések nem vezetnek magasan képzett munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez, inkább ahhoz járulnak hozzá, hogy utóbbi részesedése folyamatosan növekedjen az érintett vállalatoknál.

Arról, hogy a generatív MI fejlődésével a munkaerőpiacon is régi tételek dőlnek majd meg, az év elején a The Atlantic összeállítását idéztük, ami a korábban nem automatizálható munkák érzékenységét tárgyalta a gépesítéssel szemben. Arról pedig itt írtunk részletesebben, hogy a dolog mégsem ennyire egyszerű, mivel a technológia bővülő hozzáférhetősége ellenére a modellek betanítása olyan folyamtos költségekkel jár, amit egyelőre csak a legnagyobb vállalatok engedhetnek meg maguknak.