A Parks Associates előrejelzése alapján a 2022-es 22 százalékról 2027-re 24,5 százalékra növekedhet az amerikai streaming szolgáltatásokkal kapcsolatos kalózkodás rátája, vagyis ilyen arányban használják majd illegális módon az ott forgalmazott filmeket és televíziós programokat. A piackutató a héten kiadott közleményében közölte, hogy ennek nyomán 2027 végére 113 milliárd dolláros halmozott veszteséget becsül az iparágban. Mint kiderült, a világjárvány során nem csak az előfizetásek száma, de a kalóz webhelyek látogatottsága is emelkedett (ezt a felfutást már 2020-ra is 31 százalékosra teszik), az ágazati szereplők pedig ismét új irányelveket keresnek a vélelmezett bevételkiesés visszaszorítására.

A jelentés szerint van ugyan némi optimizmus abban a tekintetben, hogy a kialakulóban lévő ellenintézkedések és a bevált gyakorlatok nyomán a kalózkodás mértéke 2027-re tetőzik, de abban már nincs konszenzus az érdekelt felek között, hogy a későbbi csökkenést hogyan kell elképzelni. A Parks Associates úgy látja, hogy a szolgáltatók csökkenthetik a jelszómegosztás motivációját, ha korlátozzák az egyidejűleg streamelő felhasználók számát, ami azonban negatív hatással lenne az online felhasználói élményére. A Netflix ennek megfelelően azt tervezi, hogy felár ellenében teszi lehetővé a fiókok megosztását, és már vannak megoldások annak azonosítására is, hogy a nézők mikor osztanak meg hitelesítő adatokat.

A kalóz is potenciális ügyfél

Maga a Netflix korábban azt nyilatkozta, hogy ebben világszerte 100 millióan érintettek a platformon, és a Parks Associates szerint összességében is emelkedik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek megosztják az ilyen hitelesítő adatokat, és ennek eredményeként illegális tartalomfogyasztókká válnak. Az emberek folyamatosan új módszereket próbálgatnak a szórakozási igények kielégítésére: a most közölt statisztika alapján 2019 óta 48 százalékkal nőtt az ebben való részvétel. Ebből a 2022-re saccolt teljes veszteség már tavaly is a 20 milliárd dollárhoz közelített a szórakoztatóiparban, a 2027-ig jósolt emelkedés pedig 700 millió dollár értékben generálhat megtévesztő reklámokat is az interneten.

Itt lehet érdemes felidézni a Microsoft Magyarország megbízásából tavaly ilyenkor készített kutatást, amelynek értelmében a megkérdezettek többsége idehaza is tisztában van a nem jogtiszta termékek kockázataival, ám ez tízből három felhasználót így sem riaszt el az alternatív beszerzési csatornáktól. Bár az a felmérés kifejezetten a kalózszoftverekre vonatkozott, kiderült belőle, hogy a helyzet több szempontból is kedvezőbbé vált, bár még mindig jelentősnek tekinthető a feketén beszerzett programok használata. A pozitív elmozdulásban a felhőből szolgáltatott, előfizetéses termékek is szerepet játszanak, amelyek az üzleti modell sajátosságából fakadóan fehérítik a szoftverhasználatot.

A jelszómegosztás elleni küzdelemről szólva egyébként éppen a Netflix vezetői szoktak arra hivatkozni, hogy aki hivatalos fiók nélkül használja a szolgáltatásukat, azt potenciális ügyfélnek tekintik, hiszen érdeklődik a streaming tartalmaik iránt. Valószínűleg ugyanez igaz azokra is, akik más módon kalózkodják össze maguknak a kívánt anyagokat, tehát a szolgálatóknak is érdemes módot találniuk az ilyen emberek bevonására.