Több száz magyarországi fejlesztő dolgozik a Siemens digitalizációs terveinek megvalósításán. Jön az Industrie 4.0.
Hirdetés
 

A digitalizáció, az automatizáció és a villamosítás a három fő terület, ahová a jövőbeni növekedési terveit fókuszálja a Siemens konszern Magyarországon is – emelte ki a szeptemberrel zárult legutóbbi üzleti évet értékelve Dale A. Martin, a hazai csoport vezérigazgatója. Ebből az első ígéri a legnagyobb dinamikát, itt a következő időszakban évi 7-9 százalékos növekedéssel lehet számolni, míg a másik kettő inkább 5 százalék alatti bővülést hozhat magával.

Létszámban és szakértői tudásban erősödik az itteni jelenlét

Sietett leszögezni, hogy a lezárt üzleti év konkrét számait egyelőre nem hozhatja nyilvánosságra, lapunk kérdésére azonban annyit elárult, hogy a hazai jelenlét elsősorban létszámban és szakértői tudásban erősödött, árbevételben pedig valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit. A magyarországi csoport jelenleg közel 2800 főt foglalkoztat, ebből 600 a bérelt munkaerő. Az időközben konszernszinten eladott részlegeket is beszámítva az itteni létszám az utóbbi öt évben nagyjából ezer fővel gyarapodott.

A nagy múltú, közel 170 éve alapított anyavállalat portfoliója nem változott olyan nagy mértékben, mint mondjuk a finn Nokiáé, ahol a faipartól a gumicsizmagyártáson át jutottunk el a monitor, a tévé- és a mobiltelefongyártáshoz. A német nagyvállalatnak kezdettől fogva köze volt a technológiai iparhoz, egyebek mellett az energetika, az orvosi műszerek és a járműgyártás révén, de egy ideig sikerrel próbálkozott a 20. század végi nagy trendekkel, a számítógépek (Fujitsu-Siemens) és a mobil telefonok gyártásával, illetve szoftverfejlesztéssel is.

Stratégiai területté válik a szoftverfejlesztés

Az előbbi kettőből azonban a versenytársakhoz képest jóval hamarabb kiszállt, mint a vezérigazgató fogalmazott, a céget addig érdekelték ezek a technológiák, amíg az adott terület nem kommercializálódott túlságosan. A szoftverfejlesztés viszont maradt, sőt egyre inkább stratégiai területté válik, amiben a magyarországi csoportnak is egyre nagyobb szerep jut. Kérdésünkre Dale A. Martin elmondta, hogy a konszernszintű technológiai részlegben 5300 szoftverfejlesztő dolgozik a legkülönfélébb területeken, közülük hétszázan az itteni szoftveres leányvállalat, az Evosoft munkatársai. Nálunk nagyobb fejlesztői létszáma csak a németországi, illetve az indiai Siemensnek van.

A szoftverfejlesztés egyik fő iránya a dolgok internetén (Internet of Things – IoT) belül az ipari internet, az Industrie 4.0. Ebbe beletartozik sok egyéb mellett a virtuális modellezés, a gyártósorok hálózatba kötése, az ezek biztonságos működtetését megteremtő szoftveres háttér kiépítése. A digitális gyártás előszobájaként a Siemens ellenőrzi az ipari folyamatokat a kecskeméti Mercedes-gyárban, de technológiai szakértőként vesznek részt a győri Audinál folyó gyártásban is.

A Siemens szoftveres üzletágának egyik legutóbbi nagy dobása a termékek életciklusának a végigkövetésére és -kezelésére alkalmas (Product Lifecycle Management – PLM) szoftver kifejlesztése volt, amit 2013-ban vezettek be a piacra.

Járműipari k+f egyetemi közreműködéssel

Az egészségügyi üzletág is ad feladatokat a hazai szoftverfejlesztőknek, akik három helyszínen is dolgoznak: Budapesten, Szegeden és Miskolcon. Nálunk készül a korszerű diagnosztikai berendezésekben használt képalkotó szoftver fejlesztése. Az energiaipar pedig a már régóta várt és előrejelzett okos hálózatokkal kerülhet a digitalizációs folyamatok sodrába.

A szoftverfejlesztéshez hasonlóan nagy létszámot foglalkoztat a Siemens Magyarországon a klasszikus kutatás-fejlesztés területén, ahol jelenleg nyolc hazai helyszínen több mint nyolcszázan dolgoznak. Ennek keretében nemrégiben zárult az egyik meghatározó projekt a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával közösen. A két és fél éves és 300 millió forintos támogatással megvalósult együttműködés keretében az elektromos autók hajtásinvertereinek és energiaellátó rendszerének az optimalizálásán dolgoztak a cég és az egyetem szakemberei, köztük hallgatók is. A projekt keretében három szabadalmi kérelmet is beadtak, amelyek több jövőbeni siemenses fejlesztésnek is a részét képezhetik.

Közösség & HR

Robotméh enyhítheti az élelmezési krízist

A beporzást végző méhek számának tendenciózus csökkenése súlyos válsággal fenyeget. Egy amerikai kutatócsapat azonban jól halad a gépesített alternatíva fejlesztésével.
 
Valószínűleg soha. A piackutatók szerint a felhő mellett is dinamikusan növekszik a hosting iránti igény.

a melléklet támogatója a vshosting

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.