Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala (USTR) szerdán jelentette be, hogy 25 százalékos vámot vetnek ki öt európai országból és Indiából származó, összesen több mint 2 milliárd dollár értékű importra, válaszul a digitális szolgáltatások ottni megadóztatására. Ennek vágrehajtását azonban rögtön fel is függesztették, hogy lehetőséget biztosítsanak a nemzetközi adóügyi tárgyalások folytatására.

A USTR tájékoztatása szerint azután hagyták jóvá az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Spanyolországból, Törökországból, Ausztriából és Indiából érkező árukra vonatkozó vámokat, hogy vizsgálatuk eredménye szerint az érintett országokban bevezetett szabályok hátrányosan megkülönböztetik az amerikai vállalatokat. Az új vámtételek akkor lépnek életbe, ha nem sikerül olyan közös megoldást találni, ami megtiltja a digitális szolgáltatási adók egyoldalú bevezetését.

A 2019-es behozatali adatokra alapozott tarifák elvileg megegyeznek az amerikai cégektől beszedett digitélis adók összegével. Ez a britek esetében 887 millió dollár értékű árut (elsősorban ruházati cikkeket és kozmetikumokat) érintene, míg Olaszországból 386 millió dollárnyi ruházati termék, kézitáskák és optikai lencsék esnek a hatálya alá. A spanyol importra 323 millió, a törökországi behozatalra 310 millió, Indiára és Ausztriára pedig rendre 118 és 65 millió dollár értékben vetettek ki új vámokat.

A most érintett országok, élükön a franciákkal, már korábban különadókat vetettek ki az amerikai online platformszolgáltatókra, mire válaszul az amerikaiak több milliárd dollár értékű francia importot sújtottak büntetővámokat. Az intézkedések végrehajtását az év elején ott is mindkét fél felfüggesztette, de ez érdemi nemzetközi megállapodás hiányában inkább tűzszünetnek volt tekinthető, ami biztosan csak az új amerikai elnök beiktatásáig tarthatott.

A nagy változás így se holnapra várható

Az amerikaiak legújabb lépésére röviddel azelőtt került sor, hogy pénteken és szombaton a G7-es országok képviselői újabb egyeztetéseket folytatnának egymással. A pénzügyminiszterek londoni találkozóján a digitális szolgáltatások adóztatása is téma lesz, mint ahogy megpróbálják tető alá hozni a megállapodást Joe Biden tervéről a minimálisan 15 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetéséről is, amelynek célja ugyancsak az adóelkerülés visszaszorítása lenne.

Az amerikai kereskedelmi képviselő, Katherine Tai az új vámtételek bejelentése mellett rögtön kifejezte a reményét is a többoldalú megállapodásra, ami megoldást jelent majd a digitális adók ellentmondásaira és más nemzetközi adóügyi kérdésekre, beleértve az OECD vagy a G20 szervezeti keretei között zajló tárgyalásokat is. A brit kormány szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az általuk bevezetett digitális adó ésszerű, arányos és elfogulatlan, ugyanakkor ideiglenes jellegű, és abban a pillanatban kivezetik, amint globális érvényű megegyezésre jutnak ebben a kérdésben.

A Reuters csütörtöki beszámolója szerint a kanadai pénzügyminiszter optimista a G7-es tárgyalásokkal kapcsolatban, és előző napi nyilatkozata szerint karnyújtásnyi távolságban látja a digitális szolgáltatások és a minimális társaságiadó-kulcs ügyének rendezését. Kanada britekhez hasonlóan együtt kezeli a két témát, melyek szerintük szoros összefüggésben vannak egymással, és másokhoz hasonlóan egyoldalú lépéseket ígér, ha mégsem sikerül tető alá hozni a dolgot. Egy megállapodás persze így sem jelentené az új adószabályok azonnali bevezetését: az EU részéről például az összes tagállam egyhangú támogatására is szükség lesz hozzá (sőt az egyik komolyan ellenérdekelt fél éppen Magyarország lenne).