Miközben a vendorok a legfejlettebb digitális technológiákról szóló ajánlataikkal bombázzák a vállalatokat, a legtöbb cégnél még az elektronikus számlakezelés is alacsony szinten áll. Legalábbis ez derül ki a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodája által készíttetett felmérésből, amelyben a magyar, cseh, horvát, lengyel és szlovák ügyfeleiket kérdeztek meg 19 különböző ágazatból e-adózási és számlakezelési gyakorlatukról, illetve fejlesztési terveikről.

Az eredmények szerint a régióban még csak ismerkednek az e-számlázással. Ez azért is érdekes, mert például Magyarországon már 2021-től él egy olyan adatszolgáltatási rendelet, amely az elektronikus számlakezelés irányába terelte a vállalkozásokat. A helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy például a válaszadók többsége szerint fontos, hogy a kibocsátott számlák minél kevesebb kézi közreműködéssel jussanak el a vevőikhez, csupán 43 százalékuk használ erre valamilyen automatizációs támogatást.

A PDF-ig már sikerült eljutni

Az elektronikus számlakezelés már nem idegen a vállalatoktól, de legtöbbjük gyakorlata megragadt egy viszonylag alacsony szinten: a PDF formátumú számlák használatánál. A válaszadó cégek 83 százaléka állít ki PDF-számlákat, de 40 százaléka mondta, hogy használ papírszámlát (is). Ez utóbbiban mi, magyarok különösen jeleskedünk: a válaszadók 52 százaléka dolgozik papíralapú számlával, míg a lengyel cégeknek csak a 18 százaléka.

A vállalatok 70 százaléka fogad be papíralapú számlát (ez kényszer, hiszen, ha a partnerek ilyeneket küldenek, nem küldhetik vissza). Ez az arány Magyarországon 84 százalék. Viszont érdekes, hogy Magyarországon valamivel magasabb arányban (53 százalék, szemben a régió 40 százalékos átlagával) használnak valamilyen programozott megoldást bevallásaik előkészítésére, mint a régió más országaiban.

Az e-számlázás gyerekcipőben jár az egész régióban: mindösszesen a megkérdezett vállalatok 11 százaléka használ valamilyen zárt rendszerben sztenderd, strukturált, adatalapú elektronikus számlát. Ez már csak azért is meglepő, mert eközben a válaszadók 30 százaléka a digitális formában kiállított számláit feltölti vagy feladja egy olyan rendszerbe, amely azokat továbbítja a vevőnek (pl. e-mailben).

Az erre az évre tervezett fejlesztéseket (némileg érthető módon) a jogszabályi előírások vezérlik. A cégek 28-28 százaléka a jogszabályban elvárt jelentések és bevallások előkészítését, valamint a fizetési kötelezettségek kezelését és követését szeretnék automatizálni. Harmaduk viszont semmiféle számvitel-automatizációs fejlesztés nem tervez.

Még üzleti előnye is lenne

A cégek elektronikus számviteli megoldásokkal kapcsolatos viszonyának érdekes árnyalatát, mutatja, hogy válaszadók közel kétharmada ellenzi a vevőminősítést, az ellenőrzést és a kockázatelemzés automatizálását. Pedig pont ezek lehetnének egy elektronikus számviteli rendszer bevezetésének a legfontosabb hozadékai, mutat rá a kutatásról kiadott közlemény.

A Grant Thornton arra is felhívja a figyelmet, hogy 2028-tól kötelező lesz az EU-ban az e-számlázás. Ez ugyan még öt év, de a bevezetésére történő felkészülés egy nagyobb méretű vállalatnál akár éveket is igényelhet. A tavaly decemberben kiadott "Héa a digitális korban" néven futó uniós intézkedéscsomag, melyet egyébként május 5-éig lehet véleményezni, közösségi szintre emeli a valós idejű számla-adatszolgáltatásokat: egyrészt egységesíti azok szerkezetét, másrészt pedig a nemzeti adóhatóságokat is adatszolgáltatásra kötelezi.