Amióta Kína az amerikai szankciók miatt nem jut hozzá a legfejlettebb félvezető-technológiákhoz, felgyorsultak a belső fejlesztések. De hogy hol tart a kínai félvezetőipar, arra most már legfeljebb következtetni lehet az itt-ott kiszivárgó információmorzsákból. Ilyen forrás volt például a Huawei új csúcstelefonja, a Mate 60 Pro. Egy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadtudományi akadémiája által jegyzett szabadalom nyomán a Reuters megpróbálta összerakni, mi történt az elmúlt időszakban a kínai félvezetőiparban.
A szabadalom RISC-V szabványra épül, amely sokoldalú: alkalmas fejlett okostelefon-csipek tervezésére éppúgy, mint mesterséges intelligenciához használható nagy teljesítményű feldolgozó egységekhez vagy autókba. És van még egy nagy előnye: nyílt forráskódú, és emiatt geopolitikailag semleges (a problémával az open source szoftverek kapcsán tavaly januárban foglalkoztunk bővebben.)
A Reuters alaposabban is utánanézett RISC-V kínai karrierjének. Nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint állami szervezetek, kutatóintézetek 2018 és 2023 között legalább 50 millió dollárt költöttek RISC-V-s projektekre. Persze ez aprópénz ahhoz képest, ami az x86 és az Arm architektúra fejlesztéseire megy, de a kínai nyelvű tudományos publikációk, szabadalmak, kutatócsoportok és cégek nyilatkozatai alapján az eredmények így is reménykeltőek. A pekingi kormány állítólag komolyan bízik abban, hogy sikerül megtörnie az x86–Arm duopóliumot.
Olcsón gyártható, könnyen módosítható
A RISC-V nemcsak ingyenesen használható és szabadon módosítható, hanem egyszerűbb is a felépítése, mint az az Armé és az x86-é. Egyes esetekben még az Arm csipeknél is energiahatékonyabb.
A kínai félvezetőipar pedig erős is a technológiában: 2022-ben a globálisan gyártott mintegy 10 milliárd RISC-V szabványú csip felét ők gyártották, olvasható a China Daily egy tavaly nyáron közölt összeállításában. Sok startup állt rá a fejlesztésére, és ehhez eddig összesen közel 1,2 milliárd dollárnyi befektetést kaptak. A Reutersnek egy pekingi félvezetőipari cég képviselője azt nyilatkozta, hogy globálisan a kínai RISC-V ökoszisztéma a legérettebb, mert a kormánynak és az iparnak is érdeke, hogy pótolják az amerikai szankciók miatt kieső technológiákat.
A szabadalmak számából egyébként jól nyomon követhető, hogyan az amerikai szankciók hogyan segítették a RISC-V térnyerését: a Anaqua adatbázisa, az AcclaimIP szerint 2018-ban még csak 10 szabadalmat publikáltak Kínában, tavaly már 1061-et. Az USA-ban eddig összesen kb. 2000, Kínában pedig 2500 szabadalom született.
Kínában egyébként az Arm architektúra dominál, amely egyelőre jobb teljesítménymutatókkal rendelkezik, mint a RISC-V, de a különbség egyre csökken. Utóbbi csipek gyakorlati hasznosítása pedig egyre szélesebb körű. A Dongfeng Motor erre az architektúrára építette az autói elektronikai rendszereit vezérlő csipjét. De megjelent a fejlesztések hátterében a hadsereg is: egyre több szabadalmat jegyeznek a hozzá köthető kutatóintézetek és fejlesztőlaborok. A Beihang Egyetemen, ahol repülőgép- és rakétafejlesztéseken is dolgoznak, két éve radarjeleket feldolgozó RISC-V csipet mutattak be. De van kibervédelemre használható csip, és készül nagy teljesítményű PC-s csip is.
Egyelőre a RISC-V nem veszélyezteti az x86 és Arm dominanciáját, de ez gyorsan változhat, mert a csipgyártóknak vonzó lehet a RISC-V alacsony fejlesztési és gyártási költsége, energiahatékonysága, is az is, hogy könnyen testre szabható.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió. A valódi előrelépéshez olyan infrastruktúrára, szolgáltatásokra és partneri támogatásra van szükség, amelyek nemcsak technológiai válaszokat adnak, hanem üzletileg is működőképes megoldásokat kínálnak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak