A mesterséges intelligencia, ami a vállalatvezetők számára jellemzően a termelékenység növeléséről és a bérköltségek leszorításáról szól, már látható hatással van a munkaerőpiacra. Bár a technológia tömegpiaci elérhetősége mindössze néhány éve biztosított, 2024-ben az 5 ezer fősnél nagyobb amerikai vállalatoknak például már több mint fele használta valamilyen módon, a munkavállalók pedig világszerte egyre aggasztóbbnak tartják a néhány hatalmas techmonopólium versenyét az MI erőltetett ütemű bevezetéséért – kezdi az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) jelentéséről szóló beszámolóját a Futurism.

A kártékony jelenségek közül a különféle források már gyakran emlegetik a munkaerőpiacra belépő felsőfokú végzettségűek számának csökkenését, a teljes munkaidős állások haknigazdaságba (gig economy) olvadását vagy az önéletrajzokba írt hazugságok általánossá válását. Közben a technológiai befektetők a mesterséges intelligencia varázslatos és felszabadító hatásairól beszélnek, de a lap felhívja rá a figyelmet, hogy Albert Einsteintől Stephen Hawkingig sokan megfigyelték már jóval az MI piacosítása előtt is, hogy a technológiai fejlődés gyakran csak az addig meglévő egyenlőtlenségeket erősíti tovább.

Közvetve is elfogult az MI-alapú munkszervezés

Az biztos, hogy a nemi, faji és más elfogultságokra rengeteg példa akadt az új szoftverek alkalmazása során, ami a széles körű globális bevezetéssel együtt ugyancsak a kizsákmányolás irányába mutat. Az ILO frissített elemzése a különböző munkahelyek automatizálási kockázatairól szólva most megállapította, hogy a magas jövedelmű országokban, mint mondjuk az Egyesült Államokban, a nők háromszor nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve ezen a területen. Az elmúlt években egyébként mindkét nem esetében növekedett a "magas automatizálási potenciált" hordozó állások aránya, ami 9,6 illetve 3,5 százalékon áll.

A nők esetében természetesen nagyban befolyásolja az arányokat, hogy milyen munkaköröket töltenek be a férfiaknál nagyobb arányban. A tanulmányból az is kiderül, hogy a gazdag országokban már minden harmadik munkavállaló "bizonyos mértékű kitettséggel" él az automatizálással szemben, miközben a globális átlag minden negyedik dolgozót sorol ebbe a kategóriába. Bár az MI nem mindenki szerint alkalmas a munkavégzés forradalmasítására, a megszorítások tömegeket érinthetnek majd, így az ILO szerint már csak emiatt is jelentős változásokra lenne szükség a munkakörnyezetben a sebezhető csoportok védelmére.