Legalábbis a friss világranglista-helyezések alapján. Az átlagos letöltési sebességet és más mutatókat tekintve globálisan a 26. hely körül zártuk az év első három hónapját.

Ismét kiadta negyedéves State of the Internet jelentését az Akamai Technologies, ezúttal 2017 első három hónapjára vonatkozóan. A hálózati és cloud szolgáltatásokban utazó amerikai vállalat rendszeresen összegzi a globálisan elosztott rendszereiből származó, nemzetközi és országspecifikus internetes adatokat, amelyekből érdekes képet kaphatunk a kapcsolatok sebességéről, a szélessávú net penetrációjáról, az IPv6 implementációról vagy akár a számottevő üzemzavarokról.

Nincs különösebb szégyenkeznivalónk

A legfrissebb dokumentum szerint a világon átlagosan 7,2 Mb/s volt az internetkapcsolatok sebessége, ami éves összehasonlításban 15 százalékos fejlődést jelent. A legmagasabb letöltési sebességek átlaga ezzel párhuzamosan 44,6 Mb/s-ra növekedett, ami már 28 százalékos emelkedésnek számít.

Az országok közti versenyt már hagyományosan Dél-Korea vezeti, ahol a nem létező átlagos felhasználó 28,6 Mb/s sebességgel netezik, a legmagasabb sebességet tekintve viszont Szingapúr vezet 184,5 Mb/s-mal. A 4, 10, 15 és 25 Mb/s-os szélessávú kapcsolatok globális penetrációja rendre 13, 29, 33 és 42 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest.
 


forrás: Akamai Technologies, Q1 2017


Magyarország az átlag letöltési sebességben a 26, a legmagasabb sebességek átlagában pedig a 25 helyen áll a világon 14,8 és 78,3 Mb/s-mal, ami azt jelenti, hogy sikerült negyedéves összehasonlításban javítania a helyezésén. Ez éves viszonylatban 7,7, illetve 24 százalékos fejlődésnek felel meg, Európán belül pedig előbbi esetében a 16, utóbbiéban 9. helyre elegendő.

A legalább 4 Mb/s kapcsolatok 94 százalékos penetrációjával a 21, a 10+ Mb/s kapcsolatok 56 százalékos elterjedtségével a 22, míg a 15+ Mb/s sebességű internet-hozzáférés 34 százalékos lefedettségével a 24. helyen vagyunk az összes megfigyelt ország között.

Látványosan fejlődik a mobil szélessáv

A mobil internet európai és globális éllovasa Nagy-Britannia, ahol az Akamai statisztikája szerint egy jelképes visszaesés ellenére 26 Mb/s sebességre számíthatnak a felhasználók, de a németeknél és Cipruson is 24 Mb/s fölé mérték az átlagot. Magyarország neve mellett kereken 12 Mb/s szerepel a listában, amivel Európában a középmezőnybe, világviszonylatban viszont a felső házba tartozunk. A csúcssebességek átlagában a németek vezetnek 200 Mb/s-mal.

Összességében elmondható, hogy az első három hónap végére az Akamai már 37 olyan országot talált, ahol az átlagos mobil letöltési sebesség belépett a 10 Mb/s fölötti szélessávú tartományba, míg az előző negyedév végén még csak 30-ról számolhatott be. A 4 Mbp/s-os szint fölé összesen 70 országnak sikerült eljutnia.

Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, az internet penetrációjának és az okostelefonok eladásának felfutása is folyamatosan lassul. 2016 végén nagyjából 3,4 milliárd ember használta a világhálót, ami a Föld lakosságának még mindg kevesebb mint fele; ez azt jelenti, hogy a netezők száma 2009 óta több mint duplájára nőtt, a növekedés azonban már ötödik éve beállt a 10 százalék magasságába.

Közösség & HR

Megkésett születésnap: 10 (11) éves lett a ProSuli

A 2015-ben indított program mindig a közoktatás digitalizációja előtt járt egy lépéssel.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.