Szinte minden felmérés, amely a magyar lakosság digitális kompetenciáit vizsgálja, kimutat kisebb-nagyobb lemaradást az EU-s átlagtól. Az Európai Bizottság 2018-as DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése szerint Magyarország rendszeres internethasználat és digitális képességek terén elmarad az EU átlagától (a 2017-es DESI-ről itt írtunk). 2017-ben a magyar lakosság 76 százaléka használta rendszeresen, azaz hetente legalább egyszer az internetet – az EU28 átlaga 81 százalék. Digitális kompetencia szempontjából a magyar lakosság 26 százaléka átlagon felüli, 24 százaléka átlagos, 27 százaléka pedig alacsony digitális kompetenciával rendelkezik. 23 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek digitális képességekkel.

Aki netezik, egyre jobban csinálja

Az eNET most azt vizsgálta, mi a helyzet a magyar internetezők digitális felkészültségével. Az eNET – Telekom "Jelentés az internetgazdaságról" kutatássorozatának legfrissebb adatai sem cáfolták az EU-jelentés megállapításait, ugyanakkor pozitív tendenciákat is látnak a kutatók. Érdekes adat, hogy a válaszadók 43 százaléka állította, hogy van olyan családtagja, aki nem szokott internetezni. De nem az eszköz hiányát jelölték meg oknak, hanem a szemléletet ("én nem értek az internet használatához").

A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy a felnőtt (18 évnél idősebb) magyar internetezőknek háromnegyede tudatosan fejleszti digitális képességeit a saját boldogulása érdekében. Ennek mérhető eredményei is vannak. A mobil eszközök használata terén például a legutóbbi vizsgálat, 2015. óta 33 százalékról 44 százalékra nőtt a magas digitális kompetenciával rendelkezők aránya.

A kutatás során a válaszadók hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha eszköztől függetlenül az interneten: asztali számítógépen vagy laptopon, illetve okostelefonon vagy tableten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak.

Internetezés terén a netezőknek 2015-höz hasonlóan továbbra sincs okuk szégyenkezni: jelenleg 41 százalékuk kompetenciaszintje tekinthető magasnak, szintén 41 százalékuké közepesnek, és csupán 18 százalékuké alacsony szintűnek (lásd a lenti grafikont).

Eszközhasználat terén is kimutatható változás a három évvel ezelőtti kutatáshoz képest. 2015-ben az okostelefon és a tablet teljes körű használata még elmaradt az asztali számítógép és laptop mögött. Mostanra azonban megváltozott a helyzet. Legnagyobb mértékben a mobil eszközök használatával kapcsolatos kompetencia nőtt – ahogy azt a fent említett adat is mutatja. Ezzel párhuzamosan azonban az asztali számítógép és a laptop használatával kapcsolatos tudás valamelyest háttérbe szorult.

Mindenért a nethez fordulunk

A netezők 85 százaléka szerint az internet kényelmesebbé teszi az emberek életét, így amit csak lehet, ők maguk is online intéznek. Az öt leggyakrabban végzett online tevékenység körükben a böngészés (90 százalék), az emailezés (88 százalék), az információkeresés (85 százalék), a közösségi oldalak látogatása (75 százalék) és az internetes híroldalak megtekintése (72 százalék).

A kutatók is felhívják a figyelmet, hogy a lista persze a végtelenségig bővíthető lenne, hiszen a kapcsolattartástól az ügyintézésen, munkán és tanuláson át a szórakozásig az internet és a digitális világ mindenhol egyre meghatározóbbá válik.

Ezt a netezők is érzik, hiszen talán ennek is köszönhető, hogy 2015 óta 70 százalékról 75 százalékra nőtt azok aránya, akik kimondottan ügyelnek rá, hogy folyamatosan fejlesszék digitális kompetenciájukat. A céljuk az, hogy a digitális kor által nyújtott összes lehetőséget maximálisan ki tudják használni.

A tudásbővítés első számú forrása az internet: 2015-ben ezt jelölte meg a válaszadók 60 százalék, idén pedig 69 százaléka. Fontos azonban a család szerepe is, a netezők fontosnak tartják a szemléletformálást, melyben szerintük a nethasználat terén már jártas családtagok segíthetnek a legtöbbet azoknak, akik elzárkóznak a világhálótól.

Az internethasználat társadalmi szerepét egyébként a netezők nagy többsége értékeli magasra. 82 százalékuk véli úgy, hogy elő kell segíteni, hogy mindenki kihasználhassa az digitális világ előnyeit, 74 százalékuk szerint pedig egy társadalom fejlettsége is nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben élnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel.