Nagyon átalakul az IBM, de több mint száz éves története során nem először. Csak az elmúlt harmincegynéhány év alatt is megélt néhány komolyabb irányváltást, és mindahányszor olyan helyzetből fordult nyerőre, amikor már a legtöbben temették.

Most újra felerősödött a kétkedők hangja. Elemzők három kockázati tényezőt emelnek ki: az analitikában képes lesz-e megőrizni, esetleg erősíteni vezető szerepét, a kognitív számítástechikát sikerül-e jövedelmező üzletté alakítani, és a Bluemix képes lesz-e az meggyőzni a partnereket és a megoldásfejlesztőket, hogy első számú platformként használják.

Iszonyat pénz ment az analitikára

A Seeking Alpha elemzése emeli ki, hogy az elmúlt évtizedben 27 milliárd dollárt költött az analitikai megoldásainak a fejlesztésére. Ebből 17 milliárd ment el felvásárlásokra. Olyan cégek kerültek a birtokába, mint 2008-ban a Cognos üzletiintelligencia-szállító, de ide sorolható legutóbbi szerzeménye is, a Weather Co., ami értesülések szerint egyedül 2 milliárd dollárba került az IBM-nek.

Ez ha úgy tetszik,sikertörténetként is értelmezhető. Ma már az üzleti analitika masszív bevételi forrása a vállalatnak. 2014-ben mintegy 17 milliárd dollárral járult hozzá a teljes, 93 milliárdos bevételhez.

Ezen a piacon azonban komoly kihívókkal is kell számolni. Ebben nem csak az olyan hagyományos analitikai cégek jelenthetnek konkurenciát, mint a SAS Institute, hanem az egyre erősödő feltörekvők is. Bár a fejlett analitikai piacon a Gartner tavasszal a SAS mellett az IBM-et jelölte meg vezetőnek, két kisebb és nagyon fiatal cég is ott liheg a nyomukban: a KNIME és a RapidMiner. Ráadásul mindkét megoldás nyílt forráskódra épít. A KNIME első kiadása 2004-ben jelent meg, a RapidMainer pedig 2006-ban indult. Vagy ott van a 2003-ban alapított Tableau Software, amelynek teljes bevétele messze elmarad az IBM-étől, de elképesztő dinamikával bővül: 2013-ban még csupán 232 millió dollár volt a bevétele, egy évvel később azonban már 413 millióhoz közelített.

Az új szereplők azért jelentenek különösen komoly veszélyest az IBM-re, mert sokkal gyorsabban tudnak reagálni ennek az átalakulóban lévő piacnak az elvárásaihoz.

Az alapkutatások veszélyei

Költséges, a kimenetele pedig bizonytalan, legtöbb versenytársával ellentétben az IBM mégis ragaszkodik ahhoz, hogy megőrizze az alapkutatásban megszerzett tekintélyét. A története során az átalakulások ezt a területet csak annyiban érintették, hogy mely területek kerültek előtérbe.

Egy sor olyan területen folytat kutatásokat, melyek majd csak a távoli jövőben válhatnak profittermelő lehetőséggé. Esetleg. Ilyen kutatás például a DARPA SyNAPSE projektje, amelybe az IBM nagyon komolyan beszállt. A neuron mintájú processzor kutatása 2011 táján indult nagyobb elánnal. Ha a projekt sikeres lesz, azzal az IBM forradalmasíthatja a komplex (pl. audiovizuális) információk gyors feldolgozását, illetve a szuperszámítógépek képességeit kisebb eszközökben is megvalósíthatja.

Ebbe a körbe sorolhatók a vállalat anyagkutatásai is. A legismertebbek talán a grafén terén elért eredményeik.

Mindezek azonban csak távlatilag hozhatnak üzleti eredményt.

Jobban áll az IBM a kognitív számítástechnika terén, amely szintén alapkutatásból indult. A természetes nyelvi feldolgozást és a statisztikai elemzéseket egyesítő Watson már kereskedelmi termék. A vállalat tavaly januárban jelentette be Watson Group felállítását, amelyre több mint 1 milliárd dollárt költött, hogy piaci termékként tudja értékesíteni. Ennek már mutatkoznak az első jelei, egyelőre azonban még sok olyan összetevő kell hozzá, ami mínuszossá teszi a szaldót.

Idén tavasszal megvették hozzá többek között az intelligens keresőt fejlesztő Blekko nevű startupot, az AlchemyAPI-t, amely deep learning technológiákat fejlesztett, augusztusban pedig Merge Healthcare-ért fizetett 1 milliárd dollárt erősítendő a Watson egészségügyben kamatoztatható képességeit. Emellett a Watsonhoz kapcsolódik a korábban említett Weather Co. felvásárlása is.

A felhő nehéz terepnek bizonyult

Azt már korábban is pedzegették, hogy a hagyományos felhőszolgáltatások terén az IBM elég rosszul áll annak ellenére, hogy az elmúlt években irdatlan összegeket költött a fejlesztésekre. Egyrészt adatközpontok építésével bővíti kapacitásait, másrészt egymás után vásárolja fel a felhős cégeket: 2013-ban 2 milliárdot fizetett a SoftLayerért, amely akkor a világ egyik legnagyobb magánkézben lévő felhőszolgáltatója volt, és még ugyanabban az évben 1 milliárdot egy izraeli felhős biztonsági cégért, a Trusteerért. És ezek csak a jelentősebb beszerzései.

Ezek az erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a sikert. A nagy vetélytársak, a Google, az Amazon és a Microsoft technológiailag és a szolgáltatási gyakorlatban is jobban állnak. Ráadásul jönnek az új kihívók, például az Oracle, amely minden energiáját a felhős átalakulásba fekteti. Eközben pedig igyekszik megszabadulni korábbi partnereitől, többek között épp az IBM-től.

Csomópont minden fontos kezdeményezéshez

Nem véletlen, hogy az IBM végül egyfajta központi platform fejlesztése felé fordult. A tavaly bejelentett Bluemix ugyanis olyan, nyílt forráskódú platform kíván lenni, amely csomópontja lehet a felhőhöz kötődő megoldásnak. A Bluemix ökoszisztémában találkozhat az Internet of Thing, a Watson (ehhez kialakítottak egy fejlesztői környezetet is, a Watson Developer Zone-t), az üzleti intelligencia, a big data és így tovább – és persze az ezekre épülő alkalmazások.

Ráadásul az IBM erősen épít az OpenStackre, amivel azt hangsúlyozza, hogy a felhőjét használókat nem fenyegeti a vendor-lock-in réme.

Ha valami, akkor a Bluemix katalógusa lehet az az elem, amely vonzóvá teszi a szolgáltatást. Ebben a katalógusban ugyanis az IBM és külső szállítók is közzétehetnek olyan nyílt forrású komponenseket, amiket más fejlesztők is beépíthetnek alkalmazásaikba. Ez a katalógus szintén a Bluemix csomópont szerepét növeli.

Bár a koncepció életképesnek tűnik, a Gartner egyelőre úgy véli, az IBM-nek sokat kell még dolgoznia azon, hogy felhős platformja valóban versenyképes legyen a nagy konkurensekéivel. Az árbevétele és a nyeresége is folyamatosan csökken, idén ősszel már a 14. olyan negyedévet zárta a cég, amely a zsugorodás jegyében telt. A cég pénzügyi igazgatója azonban ezzel kapcsolatban annyit mondott: a vállalat hosszú távon gondolkodik.