Illetve általában az autonóm működésű fegyverrendszerek koncepcióját. Egy globális felmérésből szerint az ötlet máshol sem túl népszerű, bár van, ahol a többséget nem zavarja a dolog.

Még tavaly júliusban, egy tudományos konferencián született meg az a dekrétum, amelyben akkor több ezer szakember, kutató és cégvezető támogatta az emberi beavatkozás nélkül gyilkolásra képes robotok tiltólistára vételét. Az aláírók arra szólították fel a világ kormányait, hogy nemzetközi normák, szabályok és törvények felállításával olyan szabályozási környezetet alkossanak, amelynek alapján nem fordulhat elő, hogy egy automatizált rendszer emberi jóváhagyás nélkül dönthessen más emberek életének kioltásáról – ezzel a teljesen automatizált fegyverrendszereket ugyanolyan elbírálás alá helyeznék, mint mondjuk a biológiai fegyvereket.

Bár készpénznek vehetnénk, hogy ezt az elképzelés az emberek nagy többsége támogatja, már tavaly ősszel kiderült, hogy sem a közvélemény, sem a szakemberek nem állnak be egységesen a kezdeményezés mögé. Van, aki szerint a megfelelő jogi keretrendszer alkalmazása mellett a gépek harctéri megjelenése éppen hogy alkalmas lehet az ártatlan életek megóvására. A dologban kisebb csavart jelent az is, hogy nem egyértelmű, mi számít "halálos autonóm fegyvernek". Ez olyannyira igaz, hogy egyelőre az ENSZ is sikertelenül próbálkozik a mindenki számára elfogadható definíció megalkotásával, enélkül pedig világos, hogy a továbblépésre sem kerülhet sor a szabályozás kérdésében.

Most úgy tűnik, hogy egyre kevésbé népszerű az ötlet

A Campaign to Stop Killer Robots nevű, még 2013-ban NGO-k részvételével megalakult lobbicsoport nemrégiben tette közzé az IPSOS segítségével készített felmérését, amely a világ 26 országában szondázta meg az emberek véleményét a gyilkos robotok kapcsán. A korábban már lefuttatott kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt két évben láthatóan növekedett a koncepció ellenzőinek aránya, amennyiben a 2016-os 56 százalékról 2018-ra 61 százalékra emelkedett. Ezt kiegészíti egy másik fontos ráta is: ha a bizonytalanokat kivonjuk a képletből, mindössze a megkérdezettek 22 nyilatkozott úgy, hogy nincs különösebb ellenvetése az autonóm működésű fegyverek megjelenése ellen.

Talán nem meglepő, hogy az elutasítás aránya a nők és az 50 fölöttiek között az átlagosnál magasabb, mint ahogy az sem, hogy az ellenzők kétharmad része a morális szempontokat helyezte a legelső helyre a célpontjaikat emberi jóváhagyás nélkül kiválasztó fegyverek tekintetében. A második legfontosabb felvetés az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiánya, amit ugyancsak a válaszadók több mint fele tart problémásnak. A közlemény külön kiemeli, hogy az elutasítottság már a koncepciót hagyományosan inkább támogató mint elutasító két országban, az Egyesült Királyságban és Oroszországban is az 50 százalék fölötti tartományba lépett.

Az egyes államokról szólva érdemes megjegyezni, hogy a gyilkos robotoktól leginkább a törökök (78 százalék) fáznak, öket pedig 74 százalékkal követik a dél-koreaiak és a magyarok. A kínaiak 60 százaléka, míg az amerikaiaknak csak 52 százaléka ellenzi az autonóm fegyvereket, aminek nyilván köze van az automatizált rendszerekkel kapcsolatos új keletű tapasztalatoknak is, hiszen Kínában egyetlen év alatt 24 százalékponttal nőtt az elutasítottság. A támogatók között a 48 százalékos Japánt és a 46 százalékos Brazíliát említik, az persze kérdéses, hogy egy ilyen jelentőségű ügyben a valamivel 50 százalék fölötti elfogadottság mennyire erős támogatottságnak számít.

A kutatásban azt is megemlítik, hogy az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló egyezményéhez kapcsolódóan már 28 ország írta alá az autonóm fegyverrendszerek teljes tiltásáról szóló nyilatkozatot, amelyhez legutóbb Salvador és Marokkó csatlakozott. A tényleges kötelmeket is hordozó megállapodásokra ennek ellenére nem sok esély van a belátható jövőben, tekintettel például arra, hogy Oroszország, Izrael vagy az Egyesült Államok formálisan is elutasította az ilyen szerződések tárgyalását, és Kína ugyancsak vastagon benne van az ilyen jellegű technológiák kutatásában. Ilyen felállásban, a pontos koncepció és a meghatározó világpolitikai szereplők állásfoglalása nélkül a gyilkos robotok nemzetközi szabályozása még nem tűnik életszerűnek.

Piaci hírek

Nagyon drágán megfizetik az EU-s cégek, hogy bejussanak a kínai piacra

Egyre gyakrabban követeli meg az ottani partner a technológiai transzfert – derül ki az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának egy felméréséből.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.