Bár a siker meglehetősen képlékeny fogalom – legalább annyira, mint a tehetség –, rendre felmerül kutatásokban, hogy mit tartanak a siker kulcsának. Az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról kutatássorozatának októberi témája a digitális készségek és a siker kapcsolatának vizsgálata volt.
A netezők szerint is pesszimisták vagyunk
A felnőtt (18 évnél idősebb) netezők többségében is az a kép él, hogy a magyarok elsősorban pesszimisták, passzívak és halogatóak tartja, de a válaszadók 89 százaléka szerint magyarként is lehet sikeresnek lenni, és ennek legfontosabb kulcsa a digitalizáció.
A kutatásban részt vevő válaszadók meglehetősen magas arányban (61-71 százalék) jelöltek meg olyan sztereotípiákat igaznak, hogy hajlamosak vagyunk a dolgok rossz oldalát nézni, nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy elérjük céljainkat, nem hiszünk eléggé önmagunkban. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – tízből nyolc netezőt mindig vagy általában büszke arra, ha magyarok kimagasló teljesítményéről hall. Szinte mindenki egyetért abban, hogy vannak ma is olyan magyar emberek, akik bebizonyították, hogy magyarként is lehet sikeresnek lenni. Bár a többségnek elsősorban a sportsikerek jutnak eszébe elsőként, de legalább az említések között szerepelt informatikai startup és orvos-biológus is.
Ehhez képest igencsak meglepő, hogy hogyan rangsorolták a válaszadók a siker lehetséges kulcsait. Bár a kutatás egy korábban már ismertetett része azt mutatja, hogy Magyarországon jelenleg az internetezők aránya az európai átlagnak megfelelő, de a digitális készségeket tekintve elmarad attól, egyértelműen kiderült, hogy a felnőtt netezők többsége érzi ennek a kompetenciának a fontosságát.
Tízből hét válaszadó fontosnak tartja, hogy a magyarok élen járjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségek kihasználásában, kétharmaduk pedig azt is, hogy mindenki a digitális világ részesévé váljon. Ehhez pedig a legfontosabb a digitális készségek elsajátítása iránti nyitottság: fontosabbnak az olyan, egyébként szintén nagyra értékelt személyiségjegyeknél, mint a magabiztosság, a bátorság vagy az intuíció, de a folyamatos tanulás is hátrébb sorolódott.
Sokan láttak erre jó példát
A netezők harmada (34 százalék) látott már olyan példát maga körül, amikor valaki digitális eszközök, megoldások segítségével látványos változást tudott elérni az életvitelében, életminőségében.
A digitális eszközök, megoldások használata elsősorban új, jobb munkalehetőséget teremt (58 százalék), általában egy kényelmesebb életet biztosít (51 százalék). A digitális világban való részvétel további életminőség-javító eredménye a kapcsolati háló bővülése, illetve a meglévő társas és munkakapcsolatok ápolása (42 százalék).
Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció
A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?