Bár a profi kiberbűnözőknek ma már nem a gyorsan avuló bankkártyaadatok jelentik a nagy bizniszt (ezek az adatok napok alatt teljesen elértéktelenednek), rengeteg visszaélés történik bank- és hitelkártyákkal. Az ok egyszerű: gyorsan lehet velük pénzhez jutni (persze ha valaki ész nélkül használ lopott adatokat, például bútort vásárol velük, majd megadja otthoni címét a házhoz szállításhoz, legalább ilyen gyors a lebukás is).

A felhasználók is egyre dörzsöltebbek lesznek

Örömteli, hogy nem csak a kiberbűnözők fejlődnek: a felhasználók is egyre körültekintőbbek. A júniusban lakossági ügyfeleknek kiberbiztosítási szolgáltatást indító Generali Biztosító egy friss kutatása szerint például a magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártyaadatai védelméért. Már ez is meglepő adat, de az az állítás pedig kifejezetten váratlan, hogy a válaszadók közel kétharmada készít biztonsági mentést digitalizált adatairól. (A kutatás a felnőtt, azaz 18 évnél idősebb magyar netezőkre nézve reprezentatív volt.)

Ennek ellenére a válaszadók felének már volt adatvesztése, de érdekes módon elsősorban az adathordozó meghibásodása miatt. A válaszadók tizede vallotta be, hogy ezért veszített számára fontos adatokat, mert vírus- vagy zsarolóvírus áldozata lett.

Az adatvesztők magas arányát magyarázhatja, hogy hol tárolják a felhasználók személyes adataikat: többségük a számítógépén, a laptopján vagy az okostelefonján. Mindössze 18 százalékuk használ erre a célra valamilyen felhőszolgáltatást, pedig az nagyságrendekkel biztonságosabb a lokális tárolásnál. És volt 12 százalék is a válaszadók között, akik még mindig kizárólag fizikailag is megfogható, elzárható nyomtatott papírra bízzák adataikat.

A válaszadók 62 százaléka időről időre biztonsági mentést is készít. Ehhez elsősorban valamilyen külső helyi adattárolót választanak: pendrive-ot vagy külső merevlemezt.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők kevésbé jeleskednek az elővigyázatosság terén.

Óvjuk-védjük kártyaadatainkat

A válaszadók 74 százaléka állította, hogy tesz valamilyen óvintézkedést kártyaadatai védelmében. Ezek persze többnyire a legegyszerűbbek: nem adják oda másnak pinkóddal egyetemben, vagy napi vásárlási limitet állítanak be. Lényegesen kevesebben használnak valamilyen professzionálisabb megoldást, például adatlopás elleni fizikai védelmet kevesen alkalmaznak. Az alapfokú végzettségű, 30-49 közötti korcsoportba tartozó, falvakban élő nők viszont semmilyen módon nem óvják bankkártyaadataikat.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

Egyébként a válaszadók 8 százaléka már megtapasztalhatta, milyen az, ha visszaélnek a kártyája adataival. A kutatók szerint egyértelműen látható volt, hogy elsősorban azokra jellemző az elővigyázatosság, akiket ért már korábban valamilyen kellemetlenség.

Nem triviális a kockázat mértéke

A Generali nem véletlenül kutatta a területet: mint fentebb írtuk, maga is érdekelt a kiberbiztosítási piacban. A területnek nagyon nagy jövőt jósolnak a szakértők. Egy német viszontbiztosító, a Munich Re Group szerint 2020-ban már 8,5 és 10 milliárd dollár közötti összeget költenek a világon kiberbiztosításra. A nagy nemzetközi szereplők, például az amerikai AIG és a német Allianz is erősen keresi a kiberbiztosításban rejlő üzleti lehetőséget.

Ehhez azonban új, a jelenlegieknél hatékonyabb kockázatelemzési modelleket is ki kell dolgozniuk, hiszen a kibertérben a kockázatok abszolút globálisak, ami nagyban nehezíti a biztosítási díjak kalkulációját.