A lézeralapú távérzékeléshez benyújtott szabadalmak terén egyre jelentősebb a kínai cégek súlya.

Bár vannak más elképzelések is az önvezetés megvalósítására, a legtöbb fejlesztés kulcselemei a LiDAR (Light Detection and Ranging), azaz a lézeralapú távérzékelésen alapuló szenzorok, melyek az autonóm járművek szemeként szolgálnak. Azért kulcsfontosságúak, mert valós időben és nagy pontossággal képesek meghatározni az autonóm jármű és a környezetében lévő objektumok (tereptárgyak, gyalogosok, a többi közlekedő autó stb.) közötti távolságot.

A Nikkei szerint Kína ezen a technológián keresztül komoly ellenőrzést gyakorolhat a globális önvezetőpiacra. A LiDAR-hoz kapcsolódó szabadalmak számában ugyanis a kínai vállalatok lekörözték a korábban vezető japán és amerikai szereplőket, derül ki a tokiói Patent Result adatain alapuló összeállításból. Kínai cégek 2000 óta közel 26 ezer szabadalmat jelentettek be. Ez idő alatt az amerikai vállalatok 19 ezer, a japánok pedig 14 ezer szabadalomig jutottak.

Tegyük hozzá, ezek a számok semmit sem mondanak a szabadalmak minőségéről. Pedig ez fontos értékelési szempont. Mint egy a Nature-ön tavaly januárban publikált tanulmány kimutatta, a technológiai szektorban sokszor kifejezetten kontraproduktív a szabadalomközpontú szemlélet. Az "újdonságként" vagy legalábbis originális eredményként eladott publikációk és a szabadalmak ugyanis egyre kevésbé szakítanak a múlttal, hogy új utakra tereljék vagy akár előrébb mozdítsák az adott technológiai területet. (A Patent Result az elemzéseiben ezt a torzítási tényezőt igyekszik ellensúlyozni azzal, hogy minden szabadalomhoz rendel egy pontszámot, amely azt tükrözi, hogy adott szabadalom mekkora figyelmet keltett a piacon.)

Darabra a Bosch áll a legjobban

Ha az egyes cégeket nézzük, a német Bosch rendelkezik a legtöbb szabadalommal, amelyet a japán Denso követ. Utánuk jön két kínai vállalat, a RoboSense és Hesai Technology. Két utóbbi cég 2015 óta meredeken növelte szabadalmai számát. Ráadásul a Patent Result szerint más lesz a sorrend, ha a szabadalmak piaci fogadtatását is figyelembe veszik (Comprehensive Power Ranking): akkor egyértelműen a Hesai kerül az élre, a Bosch a második, míg a Denso bele sem fér a legjobb ötbe.

A Hesai abban is kitűnik konkurensei közül, hogy szabadalmai gyorsan hasznosulnak. Nem véletlen, hogy az első LiDAR-gyártó volt, amely már 2022-ben képes volt havonta 10 ezer egységet leszállítani ügyfeleinek, hívta fel a figyelmet egy francia kutatócég, a Yole Group, amely szerint a vállalat abban az évben már a LiDAR-piac 47 százalékát birtokolta. Ráadásul a kínai vállalat éppen azoknak a szenzoroknak a fejlesztésében és gyártásában erős, melyek a teljes önvezetéshez szükségesek (a vezetőtámogató rendszerekhez fejletlenebb LiDAR-ok is megfelelnek). Ilyeneket szállítanak többek között a GM Cruise-nak és a Baidunak is.

A másik fontos kínai vállalat, a RoboSense a vezetőtámogató rendszerekhez gyárt olcsóbb szenzorokat, és gyártási kapacitása kb. fele a Hesai-énak: 2022-ben 57 ezer egységet szállított le. Ügyfelei elsősorban kínai autógyártók, pl. a Zheijiang Geely Group vagy a Xpeng Motors.

Ugyanakkor iparági szakértők szerint mindkét vállalat olyan fejlett technológiával rendelkezik, hogy a következő években ők fogják diktálni az iramot a globális LiDAR-piacon. Az is a két vállalat malmára hajtja a vizet, hogy a kínai piacon egyre több a lézeres távérzékelő rendszerrel szerelt jármű: 2025-ig állítólag legalább 100 különböző típust dobnak piacra az országban.

Ezzel szemben Európában vagy az USA-ban jóval kevesebb modellbe kerül bele a technológia. Ezeken a piacokon ugyanis most az önvezetést háttérbe szorította az elektromos hajtásra történő átállás. Ez az itteni LiDAR-fejlesztésekre is kihatott: a Bosch például leállította a saját projektjeit, és olyan szenzorokra csoportosította át az erőforrásait, amikre jelenleg nagyobb a kereslet.

(Kép: Bosch, Caria)

Piaci hírek

A ROI továbbra sem erőssége a mesterséges intelligenciának

A Gartner mérései szerint az MI projektek alig több mint negyede sikeres üzleti szempontból, ötöde pedig teljes kudarc. De ezért nem az MI a hibás.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.