Az előzetes várakozásoknak megfelelően Mike Pence amerikai alelnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök együttműködési megállapodást írt alá a hét elején az új generációs 5G hálózatok fejlesztésével kapcsolatos irányelvek szigorításáról. A két ország ebben deklarálja, hogy a vonatkozó hálózati eszközöket a legszigorúbb módon kell ellenőrizni az idegen kormányzatok esetleges befolyásának szempontjából, hogy a hálózatok minél kevésbé legyenek kitéve a diszrupciós vagy manipulációs kockázatoknak, ezen felül biztosíthatók legyenek az amerikai, a lengyel vagy más szövetséges országok állampolgárainak szabadsága és személyiségi jogai.

Az amerikai alelnök a második világháború kitörésének 80. évfordulójára szervezett megemlékezésre utazott Varsóba, ahol Andrzej Duda lengyel államfővel tarott közös sajtótájékoztatóján is szóba került a megbízhatatlannak nyilvánított szállítók kizárása az 5G infrastruktúra fejlesztéséből. Bár a Huawei neve nem szerepel a megállapodás szövegében, azt nagyon nehéz lenne másképp értelmezni, mint a kínai gyártó ellen okkal vagy anélkül folytatott amerikai kampány újabb fejezetét.

Európa nem állt bele a dologba

Az Egyesült Államok korábban már figyelmeztette partnereit, hogy a kínai hálózati berendezések vásárlása könnyen a hírszerzési információk elapadását vonhatja maga után. A fenyegetés azonban eddig nem bizonyult hatásosnak, amennyiben az európai országok egyike sem hozott az amerikaiakéhoz hasonló explicit döntést a Huawei feketelistázásáról. A kínai gyártó egyébként annak ellenére is erős jelenléttel rendelkezik Lengyelországban, hogy idén januárban kisebb botrányt kavart, amikor kémkedés vádjával letartóztatták a kínai vállalat egyik kereskedelmi vezetőjét.

Tavasszal aztán a lengyel kormány már arról beszélt, hogy a Huawei kitiltása a szolgáltatókra, ezen keresztül pedig az adófizetőkre is aránytalanul nagy terheket róna, miután a Huawei nem csak a kormány stratégiai partnere, de a lengyel piacon jelenlévő, saját hálózati infrastruktúrát üzemeltető szolgáltatók közül is mindegyikkel üzleti kapcsolatban áll. Ehhez képest a lengyelek folyamatosan azét nyomultak az Egyesült Államoknál, hogy bővítse az ott állomásozó haderő létszámát a kelet-európai országban, sőt egy állandó katonai bázis létrehozását is felvetették Donald Trump elnöknek. A lengyel gázszolgáltató közben amerikai cégekkel állapodott meg a cseppfolyós földgáz importjáról, hogy megszüntethesse az oroszoktól való behozatalt

Mindezt figyelembe véve a mostani megállapodás jelentős siker az amerikai politika részéről, a lengyelek pedig Mike Pence szerint fontos példát állítottak a többi európai ország elé. (Mint ismeretes, a britek korábban kezelhető kockázatnak minősítették a kínai beszállítót, a németek pedig egyenesen kikérték maguknak, hogy bárki is megpróbálja nyomás alá helyezni őket.) A Huawei válaszul kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég évtizedek óta szolgáltat Lengyelországban, és most is bízik benne, hogy a lengyel kormány az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó döntéseket fog hozni.

Nem csak a biztonságról van szó

A Huawei ismét és sokadjára is elmondta, hogy helytelennek tartja az 5G fejlesztések átpolitizálását, mivel a kiberbiztonságnak tényekre és szabványokra kell épülnie, nem spekulációra és előítéletekre. Ahogy a téma kapcsán mindig meg kell említeni, az amerikaiak vagy mások eddig még nem hoztak nyilvánosságra konkrét bizonyítékokat a Huaweit illető vádak alátámasztására. Ezzel szemben az 5G fejlesztéseket nehéz volna politikamentes kérdésként kezelni: ahogy az újkeletű amerikai-kínai gazdasági háború, úgy az új generációs hálózati piac is a jelenlegi status quo megőrzéséről vagy átalakulásáról szól.

Az 5G technológiákat ezen belül is meghatározó fontosságú területnek tartják: a Huawei mára a világ vezető megoldásszállítójává növekedett, amely nem csak jóval többet költ kutatás-fejlesztésre nyugati versenytársainál, de az állami hátszélnek köszönhetően az árversenyben is simán lenyomja azokat. Amennyiben a Huawei világszerte letarolná a forradalmi változásokat hozó 5G hálózatokat, az a technológiai versenyben nehezen kiheverhető csapást jelentene az Egyesült Államokra nézve. Ezeket a félelmeket persze a legtöbben jogosnak tartják, a szakértők véleménye azonban megoszlik abban a tekintetben, hogy a technológiai vezető szerep meddig őrizhető meg vádaskodással és versenykorlátozó intézkedésekkel.

Az ügynek egyébként közvetett hazai vonatkozása is van. Ahogy a ZDneten megszólaltatott elemző megjegyzi, a mostani lengyel-amerikai megállapodással Lengyelország kinyilvánította, hogy akkor sem tekint stratégiai alternatívaként a kínaiakkal való együttműködésre, ha ez rövid távon jól meghatározható pénzügyi előnyökkel is járna. A döntés ugyanakkor még több figyelmet irányíthat Magyarországra, amely a régióban eddig is a leginkább Kína-barát államként tartottak számon, az a szerepe pedig tovább erősödik, ahogy a lengyelek állást foglaltak a kereskedelmi háborút illetően.

Az amerikai alelnök egyébként varsói látogatása során jelentette be, hogy heteken belül várható a washingtoni kormányzat döntése Lengyelország felvételéről az amerikai vízumkedvezményt élvező országok sorába.