A piacvezető DJI a jövőben geospaciális regisztrációhoz köti a firmware-frissítéseket, ennek elmulasztása esetén használhatatlanná tenné a pilóta nélküli repülőket.

A drónok viszonylag új és gyorsan növekvő piacáról nehéz pontos képet alkotni, nem utolsósorban azért, mert a piaci szereplők jelentős része magánkézben lévő és gyakran Kínában működő vállalkozás. A Gartner szerint tavaly nagyjából 60 százalékkal 2,2 millió darabra növekedhetett az eladott drónok mennyisége világszerte, a forgalom pedig – ugynacsak éves összehasonlításban – több mint harmadával, 4,5 milliárd dollárra bővült.

Ennek ellentmondanak az amerikai Consumer Technology Association adatai: a szervezet szerint csak az Egyesült Államokban 2,4 millió hobbidrónt vásároltak, ami több mint duplája a 2015-ös 1,1 milliónak. Az eltérések oka nem csak a nehezen átlátható viszonyok mögött keresendő, hanem például abban is, hogy már a drón mint termék meghatározásában sem mindenki használja ugyanazokat a kritériumokat.

A legnagyobb hal azért megvan

Abban viszont mindenki megegyezik, hogy a kínai DJI egyelőre zsebre teszi a legtöbb termékkategóriát jó árú és jó minőségű repülőivel. A társaság a legzsúfoltabb, 500-1000 dollár közötti árkategóriában is 36 százalék körüli részesedéssel zárta a 2016-os évet a tengerentúli piacon, de a Skylogic Research statisztikája alapján az 1000-2000 dolláros, illetve a 2000-4000 dolláros szegmensben már övé a piac kétharmad része.

Az erőviszonyokat jól szemlélteti, hogy az 500-1000 dolláros mezőnyben a maga 19 százalékával második amerikai gyártó, a 3D Robotics már ki is szállt a drónbizniszből, az egyaránt 7-7 százalékos részesedéssel bíró francia Parrot és kínai Yuneec pedig egyaránt elbocsátásokat jelentett be. A teljes amerikai piacot tekintve a DJI részesedése 50 százalék körül lehet – a cég egyedül a legalsó árszintet képviselő termékek között teljesít gyengén, ez azonban már leginkább a játékrepülők világa, ahol sok száz vállalkozás versenyez egymással.

Frissítésekkel terelnek a helyes útra

Ha tudjuk, kicsoda-micsoda a DJI, akkor a társaság hétvégi bejelentésének is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk: a kínai vállalat azt tervezi, hogy a közeljövőben a firmware frissítéseket a felhasználók webes regisztrációjához köti. Ellenkező esetben szoftveresen lebutítja a drónokat, hogy azok onnantól csak egy műanyag vödör repülési képességeivel rendelkezzenek majd, 50 méteres hatótávolsággal és 30 méter körüli emelkedéssel, sőt a kamerájuk sem lesz képes a képek vagy videófolyamok továbbítására.

Ez egy komolyabb modell, mondjuk a három mérföldnél is messzebbről vezérelhető DJI Phantom 4 (képünkön) esetében tényleg azt jelenti, hogy a drón használhatatlanná válik. A drasztikus módszer mögött ugyanakkor egy nagyon is vállalható cél húzódik: a frissítések ilyen módon lehetővé teszik, hogy a drónokat távolról szinkronizálják azzal a lokális szabályozással, ami a felhasználó tartózkodási helyére, vagyis az eszköz működtetésenek területére érvényes. Apró szépséghiba, hogy a procedúrára egyedül Kínában nem lesz szükség.

Gyakran változó és heterogén szabályozás

A regisztrációra annak is szüksége lesz, aki azt a drón vásárlásakor már megtette, de most frissítené a DJI GO vagy GO 4 alkalmazást. A társaság közleményében minden drónpilótát arra ösztönöz, hogy tartsa be az országában érvényes törvényeket és szabályokat, amelyekről megfelelő oldalain maga is tájékoztatást nyújt nekik.

Ahogy arról mi is több ízben beszámoltunk, a drónok röptetésével kapcsolatos hatósági szabályozás nem mindenhol tart lépést a repülő eszközök gyors terjedésével és az ennek nyomán felmerülő kérdésekkel – nem véletlen, hogy világszerte több mint száz új vállalkozás jött már létre arra az igényre válaszul, hogy a nevezett drónok ne repülhessenek oda, ahol nincs semmi keresnivalójuk.

A késlekedés oka itt (sem) feltétlenül a szabályalkotók lomhasága, mivel az új és rohamosan terjedő technológiák sok esetben precedens nélküli feladványok elé állítják őket. Magyarországon is csak az előző év végén jelent meg az a jelenleg is véleményezhető rendelettervezet, amely egyáltalán meghatározza a drón fogalmát, és amely szerint csak a 0,25 kilogrammosnál könnyebb pilóta nélküli eszközök minősülhetnek majd minden kötelem nélkül használhatónak.

Konzumer tech

Megkésett születésnap: 10 (11) éves lett a ProSuli

A 2015-ben indított program mindig a közoktatás digitalizációja előtt járt egy lépéssel.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.