A Reuters meg nem nevezett forrásai szerint a kínai kormányzat arra kényszerítené a technológiai óriáscégeket, hogy az illetékes állami szervekkel is osszák meg felhasználóik hitelügyleteiről és minősítéseiről szóló adataikat. Az új szabályozás, ami egyaránt vonatkozna az Ant Groupra, a Tencentre, a JD.com-ra és más vállalatokra, még egy fokkal tovább szigorítaná a pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtó techcégek ellenőrzését, egyben pedig elejét venné a szaporodó csalásoknak és a kihelyezett hitelek értékének gyors növekedésével járó gazdasági kockázatoknak.

A hírügynökség hétfői beszámolója alapján a tervezet, amennyiben valóban életbe lép, gyakorlatilag véget vet az iparág eddigi kivételezett helyzetének, amennyiben a pekingi kormányzat saját magához képest meglepően enyhén kezelte működését és üzletii tevékenységét. A nagy internetes platformok például rendszeresen visszautasítottak különféle kéréseket az adatszolgáltatásra vonatkozóan, ami egyébként saját működésüknek, a kockázatok kezelésének és az új ügyfelek megszerzésének is fontos feltétele.

Ahogy arról az utóbbi időben többször is beszámoltunk, a kínai vezetés egyre kevésbé vevő rá, hogy a tulajdonképpeni pénzügyi szolgáltatók technológiai cégként határozzák meg magukat, és szinte ellenőrizetlenül válnak a terület meghatározó szereplőivé. A növekvő szigor egyik leglátványosabb megnyilvánulása volt, amikor a szabályozók november elején elkaszálták az Ant Group világrekord számokkal kecsegtető tőzsdei belépőjét, később pedig olyan elképzelések is napvilágot láttak, amelyek szerint a gazdasági a nagy mennyiségű adat begyűjtését és felhasználását a többi eszközhöz hasonlóan kellene megadóztatni, tisztába téve az adatok árazási mechanizmusait is.

Nincs többé lovak közé hajított gyeplő

A Reuters szerint a központi bank és más hatóságok arra akarják kötelezni az online platformokat, hogy a hitelezéssel kapcsolatos elképesztő mennyiségű adatot egyszerűen osszák meg a nemzeti szinen illetékes állami hitelügynökségekkel. Ezek a jegybank által működtetett vagy támogatott szervezetek aztán továbbosztanák az információt a bankoknak és különféle hitelintézeteknek, hogy azok adekvát módon becsülhessék meg a hitelfelvevők rizikóit, és megakadályozzák a túlzott eladósodást. A hírügynökság értesülését egyébként nem erősítették meg sem a kínai központi bank, sem az érintett cégek részéről.

A hitelezők ahogy máshol, úgy Kínában is a technológiával támogatott új üzleti modellektől várják a megoldást a világjárvány és a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásaival szemben. A külső platformok és a mikrokölcsönök erőltetett ütemű bevonása azonban maga után vonhatja a hiteltörlesztések felfüggesztésének szaporodását és általában az eszközök minőségének romlását, amire a kínai államnak is mostanában van a legkevésébé szüksége. Ugyanakkor a kínai technológiai óriások is elérték már azt a szintet, amikor bizonyos területeken külön államként viselkednek az államon belül, az ilyesmit pedig a tervgazdasági logikával működő diktatúra rövid úton próbálja elintézni.