Úgynevezett "űravatárok" érkezésére készülhet a Nemzetközi Űrállomás (ISS), amelyek a Földről bárki által irányítható, mobil robotok lennének a japán állami űrügynökség (JAXA) és az ANA Holdings telepresence startup cége, az Avatarin közös megvalósításában. Az együttműködés előzménye, hogy a két szervezet tavaly már demózta az ISS kísérleti KIBO moduljában az ugyancsak közösen fejlesztett, virtuális élményt teremtő robottechnológiáját, az új projekt pedig erre a háttérre épül majd.
A tervek szerint az új típusú avatárokkal szélesítenék az ISS-en működő robotok szerepét (lásd a JAXA fenti illusztrációján), amelyek az űrhajósok munkatársaként is működhetnének az állomáson és olyan helyeken, mint a Hold. Az ilyen céllal fejlesztett robotoknak nagy pontossággal működő manipulátoraik – praktikusan kezeik – lesznek, más modelleknek viszont kifejezetten a szórakoztatás lesz a céljuk.
A két új típus mellett egy már meglévő, "newme" nevű avatárt is alkalmaznának oktatási vagy közönségkapcsolati eszközként, virtuális túrákat szervezve és általában felkeltve az űrkutatás iránti érdeklődést. A projekt keretein belül az Avatarin biztosítaná magukat a robotokat és a szükséges telepresence technológiát, az űrügynökség pedig az űrkutatással kapcsolatos tapasztalataival és adottságaival járulna hozzá a programhoz, amelyhez egy harmadik fél, a Tokiói Egyetem szállítja majd a robotokban működő önpozíció-becslő rendszereket.
Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogy az avatárok mikor kapcsolódnak be a teleturizmusba, de a fejlesztők ambíciói már most meghaladják a Nemzetközi Űrállomást, és olyan lehetséges robotikai technológiákra irányulnak, amelyek hatékonyan alkalmazhatók lennének a jövőbeli űrmissziókban is. A JAXA közleménye mindenesetre "Az űr mindenkié" szlogennel népszerűsíti a kereskedelmi űrutazás új korszakát, és reményét fejezi ki, hogy a magán űripari vállalatok által biztosított kereskedelmi űrutazások korszaka valamelyest demokratizálható lesz az avatárok segítségével.
Ami létezik, az nem feltétlenül elérhető
Bár az űrturizmus ma már kézzelfogható valóság, azt a legnagyobb jóindulattal sem lehet állítani, hogy sok mindenki előtt nyitva állna. Jeff Bezos és a Blue Origin első, embereket is szállító űrtúrájára például 28 millió dollárért lehetett egyetlen jegyet váltani, de a Reuters meg nem erősített információi szerint a hasonló kereskedelmi szolgáltatás későbbi beindításakor is 200-300 ezer dolláros beugróról lesz szó.
Ez utóbbi ráadásul piaci árnak tekinthető, hiszen egy másik űrmilliárdos, Richard Branson űrturistáskodásra specializálódott cége, a Virgin Galactic is darabonként 250 ezer dollárért árulja a jegyeket – sőt úgy adott el belőlük több száz darabot, hogy még kitűzött időpontja sincs az első ilyen kilövésre. Elon Musk és a SpaceX már a Mars-utazás jóval távlatosabb terveiről is beszélt, ami a jelenlegi becslések szerint minimum egy új (amerikai) ház árába kerülhet majd, természetesen csak odafelé.
Ezen a piacon jelennének meg az új avatárok és maga a teleturizmus, amelyben a robotok távoli, mégis első kézből származó űrélményeket biztosíthatnak a Földön maradóknak is. A rendszert távolról üzemeltető felhasználók a technológia segítségével megvézhetnék a Földet az ISS fedélzetéről, de az operátor különböző szándékai átvihetők lennének az avatárokba, így a látás mellett a hangok vagy akár az érintéses tapasztalás is visszajuttatható lesz hozzájuk.
Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció
A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?