Nem újdonság, hogy rossz ötlet a mesterséges intelligenciával működő chatbotokra hagyatkozni a fontos vagy akár mérsékelten fontos döntésekben, mert a technológia gyakran produkál pontatlan, téves vagy valótlan információt tartalmazó kimeneteket. Nemrég újra megerősítették például, hogy az MI-robotok nem képesek megbízható elemzéseket készíteni az alapvető pénzügyi kérdésekre adott válaszaikban sem, a Chicago Sun-Times című nonprofit napilapnak pedig nemrégiben sikerült közzé tennie egy olyan, MI-vel generált (és ellenőrizetlen) nyári könyvajánlót, ami tele volt kitalált könyvekkel és rosszul hozzárendelt szerzőkkel.
Ahogy a szerkesztők utóbb elismerték, időnként ők is használnak mesterséges intelligenciát a háttérinformáció begyűjtéséhez, de ebben az esetben nem gondolták, hogy a program ennyire nyilvánvaló dologban is hibázni fog. Mint kiderült, tévedtek: a listáján szereplő tizenöt cím közül az első tíz könyv vagy egyáltalán nem létezik, vagy a címük ugyan valódi, de nem az az írójuk, akinek a Sun-Times tulajdonította őket. Ez a lap esetében persze csak egy kisebb PR-katasztrófát és bizalmi válságot okozott az olvasók részéről, de könnyű belátni, hogy a technológia ehhez hasonló működése milyen veszélyeket rejt magában más területeken.
Ilyen mások mellett a gépi tanuló rendszerek egészségügyi környezetben való alkalmazására, ahol a pontatlanságoknak egyrészt azonnali következményei lehetnek a betegellátásban, másrészt a szakkifejezésekkel dobálózó, látszólag koherens logikával megalkotott MI-hallucinációk jelentősen nehezítik a hibák szakértői közreműködés nélküli felismerését is. De ide sorolhatók az olyan túrázók is, akik a mesterséges intelligenciára hagyatkoznak a felkészülésben: ahogy a Vancouver Sun beszámolt róla, Brit Kolumbiában a mentőcsapatokat is be kellett vetni a Google térképére és a ChatGPT-re hagyatkozó kirándulók megsegítésére.
Első kézből érdemes tájékozódni
Az MI használata során nem mindig könnyű megállapítani, hogy a rendszer hazudik, hallucinál, esetleg elavult információkat idéz rossz forrásokból. Ez azt jelenti, hogy a népszerű túraútvonalakról még csak-csak tisztességes tájékoztatás várható tőle, de a releváns, valós idejű információ felértékelődik, ha olyan tájakról van szó, ahol kritikus jelentősége van mondjuk az időjárás változásának. A Futurism cikkében idézett szakértő ezzel kapcsolatban azt is elmondja, hogy a neten elérhető információ mennyisége ma már nagyon könnyen túlterhelheti a felhasználókat, akik ilyen értelemben elveszítik a kapcsolatot a valósággal.
Ahogy más esetekben, a túraútvonalak tervezésénél is igaz, hogy "jó input" nagyban javíthatja a ChatGPT válaszainak minőségét. Más szóval, a legjobb válaszokhoz a legjobb kérdéseket kell feltenni, de aki egy chatbottól kér tanácsokat a kiránduláshoz, az csak ritkán "promptingszakértő", aki tudja, hogyan csalja elő az MI-ből a jó minőségű kimeneteket. Nem véletlen, hogy a Vancouver Sunnak nyilatkozó hegyimentő is azt javasolja, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok helyett olyan emberektől kérjünk tanácsokat, akinek van tapasztalatuk a szóban forgó vidékeken, esetleg ők maguk is éppen onnan jönnek.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak