Haladéktalanul javítják a Google korhatár-érzékeny hirdetésekre vonatkozó szabályait és eljárási metódusait, ígérte az Alphabet. A vállalat bejelentése az után érkezett, hogy a Reuters kiszúrta: a Google platformjai simán megjelenítenek kiskorúaknak olyan reklámokat (pl. szexuális játékok, szeszes italok és magas kockázatú befektetéseket népszerűsítő hirdetések), melyek például a brit szabályozás szerint korhatárosak, ezért blokkolni kellett volna.

Világszerte szigorodnak a szabályok

Az államok világszerte (még Kína is!) igyekeznek korlátozni a kiskorúak internetes jelenlétét, valamint a hozzájuk eljuttatható tartalmakat. Az európai országok közül Nagy-Britannia terelte az egyik legszigorúbb keretek közé a gyermekek online életét, többek között tiltja a gyermekek online nyomon követését például célzott reklámok megjelenítéséhez. Ezek a szigorúbb szabályok, melyek tiltják például a geolokációs és egyéb személyes adatok gyűjtését, tavaly szeptemberben élesedtek.

A Google válaszul elkezdte módosítani a 18 évnél fiatalabb felhasználókra vonatkozó beállításokat az európai szolgáltatásaiban is. Nagyobb biztosítékokat ígért például arra, hogy a tizenévesek ne jelenjenek meg korhatáros hirdetések. (Magyarországon még az amúgy 0-24-ben jobbára klasszikus zenét sugárzó Bartók adón is bemondják a korhatáros figyelmeztetést a reklámok előtt – tegyük hozzá, teljes joggal, mert némely ott elhangzó reklám élemedettebb korú hallgatók elmeállapotának megzavarására is alkalmas lehet.)

A Google nem csak a szabályokon módosított. A szűrést szoftveresen automatizálta is. Ha valaki nem igazolta valamiféleképpen, hogy elmúlt 18 éves, és például nem volt bejelentkezne a Google-fiókjával akár egy kereséshez is, számára eleve nem lehetett megjeleníteni alkoholt, szerencsejátékot, vényköteles gyógyszereket stb. népszerűsítő reklámot. Elvileg.

A gyakorlat másként működött

A Google-nek, ahogy többi, hozzá hasonlóan nagy tömegeket elérő platformokat üzemeltető vállalatnak sem volt egyszerű, hogy kordában tartsa platformjain a nem kívánatos tartalmak terjedését (gondoljunk csak az elmúlt évek vitáira a gyűlöletbeszéd kiszűrése körül). Bár voltak a megoldásra különböző ötletek, többnyire az lett a nagy habverés vége, hogy a vállalatok fű alatt anyagi érdekeiknek megfelelően döntöttek. Hoztak valós intézkedéseket, és itt-ott még be is tartották. A mostani eset kapcsán a Reuters több névtelenséget kérő forrása állította, hogy a Google szelektíven alkalmazta a tiltásokat: például a keresőmotor egyes hirdetők reklámjait blokkolta a szabályoknak megfelelően, másokét viszont megjelenítette.

Ezt a Reuters munkatársai ki is próbálták. A rendszer simán megjelenítette nem azonosított felhasználónak (akik akár gyerekek is lehettek volna) vényköteles gyógyszerek, szexuális játékok vagy éppen egy vodka reklámját. Utóbbi ráadásul egy jelentős élelmiszerlánc hirdetése volt.

A Google ezt azzal magyarázata, hogy a szabályellenesen megjelenített hirdetéseket eleve rosszul címkézték. A vállalat azonnali intézkedést ígért. Azt azonban már nem részletezte, hogy mik lesznek ezek az intézkedések. És persze azt sem kívánta megosztani az újságírókkal, hogy mekkora volt az aránya azoknak a korhatáros hirdetéseknek, melyeket nem sikerült blokkolni.

Bár a "pudingteszten" most a Google bukott el, voltaképpen egyik nagy online vállalatnál sincs ez rendben. Persze minden big tech cégnek van valamilyen stratégiája: a Meta és a Microsoft vagy a teljes tiltást használják, vagy a hirdetőre hárítják a felelősséget: gondoskodjon ő arról, hogy ne jusson el kiskorúakhoz tiltott hirdetés. A Reuters egyébként megkérdezte a Microsoftot és a Metát is, de míg előbbi elhárította az érdeklődést, utóbbi nem is reagált a megkeresésre.

A brit adatvédelmi biztos hivatala egyébként vizsgálódik: ellenőrizni kívánják, hogy a nagy online platformok (a Google, az Apple, a Microsoft, a közösségi oldalak, streaming és szerencsejáték cégek stb.) megfelelnek-e a szabályozásnak.